83982. lajstromszámú szabadalom • Örlő- és feloldógép nyomócsigával és súly- vagy ingónyomás behatása alatt álló kilépési csappantyúval

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 83982. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Őrlő- és feloldógép nyomócsigával és suly- vagy rugónyomás behatása alatt álló kilépésicsappantyuval. Bauer Árpád szabadalmi ügyvivő Berlin. A bejelentés napja 1916. évi február hó 12-ike. A találmány lényege, hogy a csigamenet ('alapfelülete a köralaktól eltérői felületi kép szerint van kiképezve, úgy, hogy a hengeres tokfalazat és a nyomócsiga ke-5 rülete között a csiga forgása közben több, állandóan váltakozó hézag jön létre, mely hézagok lehetővé teszik, hogy a csiga az őrlendő anyagra nemcsak tengelyirányban legyen képes behatni, mint eddig, ha-10 nem más irányban is. Ezen hézagképzés által ezenkívül lehetővé tesszük, hogy a csiga külső pontjai a megmelegedés veszélye nélkül a hengeres köpeny belső felületét majdnem érinthetik és ennek 15 folytán az őrlendő anyag teljes lekaparása folytán a tokban az őrlendő anyagból holt tömegek képződése a lehető legkisebb mértékre van korlátozva. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának több 20 foganatosítás; példája van feltüntetve. Az 1. és 2. ábra metszetben, illetve alaprajzban oly foganatosítási példát mutat, melynek alapján a találmány lényegét képező gondolatot a legkönnyebben ma-25 gyarázhatjuk meg. A 3—7. ábrák eltérő foganatosítási alakok keresztmetszetét mutatják. A 8. ábra az 5. ábra X—X vonala mentén vett metszet. 30 A nyomócsiga (l)-el, a hengeres őrlőtok (2)-vel, az (5) kilépési nyílást fedő engedékeny nyomócsappantyú pedig (4)-el van jelölve. Ezen részek a nyomócsigával dolgozó őrlő- és feloldógép jellegzetes képét 35 szolgáltatják. Az (1) csiga azonban a homloknézetben nem szolgáltat köralakot, mint az eddig használatos csigák, hanem pl. oly csúcsívháromszöget (1. ábra), melynek (la) oldalai a hengeres köpenykerüiet és a, nyomócsiga között a (3) hézagokat hagy- 40 ják meg, melyek a csiga forgása alkalmával állandóan változnak és az őrlendő anyag egy részének alkalmat adnak arra, hogy kissé hátramaradjon, mire azonban a csigamenet legközelebbi felületi része 45 által azonnal újból megfogatik, anélkül, hogy a tok felületén teljesen nyugalomba jöhetne vagy pedig a tokfalazat más pontján odatapadhatna, miután az (1) csiga a három (ld) ponton a tok falazatát 50 majdnem érinti. Miután továbbá az (la) oldal az (ld) ponttól kiindulva a (2) tok köpenykörétől eltérő vonalat képez, a esiga megfelelő éle a gyors forgás alkalmával a hézagot kitöltő őrlendő anyagra 55 egyúttal ütőhatást fejt ki. Ha emellett, amint ezt a 2. ábra mutatja, ismert módon két, egymásellen nyómó csiga van az őrlőtokban elrendezve, a két csiga alapalakja azonban egymáshoz képest eltoltan 60 van behelyezve, az őrlendő anyag részecskéi a (3) hézagokon át is nyomatnak, tehát az átnyomás azon övben történik, melyen belül a súrlódás a legnagyobb, ami a belső súrlódáson alapuló, önmaga- 65 ban ismert őrlő- és feloldó hatás növekedéséhez szintén hozzájárul. A fenti magyarázat után a többi ábrán feltüntetett foganatosítási példa működési módja minden további nélkül adódik. 70 A csúcsívháromszög helyett az alapfelület négyszög is lehet (3. ábra) vagy pedig sokszög, lényeges csak az, hogy ezen sokszög a körvonaltól felismerhetően és lényegesen térjen el, úgy, hogy a csiga 75 külső .nyomóövében a (3) hézagok adód-