83972. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhydrogének és azok oxidációs termékeinek oxidálására
Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83972. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás szénhidrogének és azok oxidációs termékeinek oxidálására. Dr. Teichner Gusztáv vegyész Wien. A bejelentés napja 1921. évi március hó 24-ike. Ausztriai elsőbbsége 1919. évi május hó 15-ike. Szénhidrogéneknek, például ásványolajoknak oxigénnel vagy levegővel való katalitos oxidálás útján iparilag értékesíthető savakká való átalakításán már 5 régen fáradoznak. Sok kísérlet alkalmával állapították már meg szerves savak képződését, ezek azonban sok sötét és ragadós aszfalt- és gyantaanyag mellett igen csekély mennyiségekben állottak elő, 10 úgyhogy ipari értékesítésükre nem lehetett gondolni. Kevés idővel ezelőtt sikerült a szénhidrogének egy bizonyos csoportját, ahogy az a kereskedelmi parafinban található, zsírsavakká és maga-15 sabbrendű alkoholokká alakítani, oly módon, hogy a megolvasztott parafinou, előnyösen katalizátorok jelenlétében alacsony hőmérsékleteken levegőt vagy oxigént fúvattak át. Ez az eljárás azonban 20 folyékony ásványolajokra nem alkalmas. Ha ezeket hasonló módon próbáljuk kezelni, kitűnik, hogy az oxidálás katalizátorok jelenlétében is jelentékenyen magasabb kezdeti hőmérsékleteket tesz 25 szükségessé, hogy a magasabb hőmérséklet dacára is sokkal lassabban halad, mint a parafinnal és nemsokára meg is akad, úgyhogy 30-nál nagyobb elszappanosítási számot egyáltalán nem, vagy 30 csak nehezen érhetünk el. Emellett a reakeiómasisza sötét színeződött kap és fekete gyanta- és szurokanyagok válnak, ki. Ezen hátrányokon sem bizonyos kataliziátorok választása, sem a katalizátor 35 nagyobb (10% és még nagyobb) mennyiségeinek alkalmazása útján nem segíthetünk. Ügy találtuk már most, hogy a folyékony szénhidrogéneket is levegővel vagy 40 oxigénnel való fúvatás útján alacsonyabb hőmérsékleteknél csekély katalizátormennyiségek jelenlétében gyorsan és alaposan oxidálhatjuk, ha a kiindulási anyagból az oxidálás előtt a gyanta- és aszfaltképzésre hajlamos szénhidrogéné- 45 ket megfelelő raffinálás útján eltávolítottuk. Ez előnyösen a szénhidrogéneknek füstölgő kénsavval való erős kezelése útján történik. Az ily előkezelésnek alávetett kiindulási anyagfúvatásánál az oxi- 50 cláció képe teljesen megváltozik. így pl. az olyan ásványolaj, melyet ^—1 órára hosszat 60—80°-on felényi súlyú és mintegy 20% anhidrid tartalmú füstölgő kénsavval kezeltünk, oxigénnel vagy levegő- 55 vei már 110c -nál hevesen reagál és néhány óra alatt 200 és még nagyobb elszappanosítási számig oxidálódik. Emellett sem a katalizátorhatás gyengülése, sem a reakciómassza megsötétülése, sem 60 annak több rétegre való válása, illetve aszfaltanyagok kiválása nem figyelhető meg. A massza világos és tiszta marad és csak a 200-nál nagyobb elszappanosítási szám felet vesz fel lassankint vörö- 65 ses színeződést. Egyetlen kezdeti katalizátoradag elég hozzá, hogy az oxidációt tartósan megtartsa élénk menetében. Az elszappanosítási számot könnyen fokozhatjuk 350-ig és még feljebb, mikor is a 70 termék végül gyantaszerűen ragadós sajátságot ölt ugyan, anélkül azonban, hogy sötét aszfaltanyagok válnának ki. Mivel az összes szénhidrogének közül a zsírsor telített szénhidrogénéi (alkánok) 75 a legnehezebben megtámadhatók, az erős szulfálásnál nyilvánvalóan majdnem csak ezek maradnak vissza. Az ilyen raffinátumnak a csak koncentrált kénsavval, vagy csak kevés anhidridtartalmú 80
