83963. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acetilén klórozására
Megjelent 1934. évi juiiius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83963. SZÁM. — IVh/l. OSZTÁLY. Eljárás acetilén klórozására. Holzverkohlung-s-Industrie Actien-Gesellschaft cég Konstanz i/B. A bejelentés napja 1922. évi január hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1921. évi január hó 29-ike. Az acetilén erősen endotermikus vegyület, amennyiben képződési melege kb. 50 kai. Ez a szénhidrogén ennélfogva arra törekszik, hogy állandóbb jellegű rendsze-5 rekké alakuljon át, azaz vagy elemekre (C és H) hasadjon, vagy 400—500°-on benzollá polimerizálódjék, amikor is 171 kai. szabadul fel, vagy pedig más vegyületekhez vagy elemekhez csatlakozzék. Ezek az 10 addíciós reakciók részben annyira exotermikusak, hogy, mint pl. a klór addiciója, robbanásszerűen folynak le. Éppen a klóraddició azonban nagy ipari jelentőségű, mert az acetilénkloridok vagy fontos oldó-15 és extrahálószerek, vagy pedig értékes közbenső termékek egyéb kémiai termékek szintézisénél. Ennélfogva különféle eljárásokat dolgoztak ki az acetilén klórozására és pedig: 20 1. oly eljárásokat, melyeknél a C2H2 és Cl közti egyesülés folyékony közegben megy végbe, pl. antimonpentakloridban vagy kénklórürben, vasnak mint kontaktanyagnak a jelenlétében; 25 2. oly eljárásokat, melyeknél az acetilénklór-elegyhez mindkét anyaggal szemben közömbös gázokat, pl. C02 -t elegyítenek, mire a reakció megindítása kémiailag hatékony sugarak segélyével történik; 80 3. oly eljárásokat, melyeknél a gázokat valamely szilárd közeggel felhígítjuk és azután kontaktanyag jelenlétében vagy kémiailag hatékony sugarak hatása alatt hozzák reakcióba. 35 Mindezen eljárásoknak azonban mindenféle kisebb-nagyobb technikai és gazdasági hátrányai vannak és ezenkívül ezen eljárások főképpen C2H>Cl4-et és csak kevés C2 H2 Gl2 -t eredményeznek. Végül ismeretes még olyan kísérlet is, 40 melynél a klórnak és acetilénnek forró vizet tartalmazó palackba 100° hőmérsékleten való bevezetésénél acetiléntetraklorid képződött, ha a klór mennyiségének felénél nagyobb mennyiségű acetilént nem 45 használtak, míg nagyobb acetilénmennyiségek alkalmazása esetén lángképződés következett be. Acetilénnek ipari klórozására ez az eljárás, amely csak nagyon kis termelési hányadot ad, figyelembe nem 50 vehető. Azt az elméletileg és gyakorlatilag egyaránt nagyfontosságú, meglepő megfigyelést tettük, hogy az acetilénklórnak és kellő mennyiségű vízgőznek, tehát oly 55 ágensnek a jelenlétében, mely a klórral szemben széntartalmú anyagok jelenlétében nem viselkedik közömbösen, nagyobb hőmérsékletekre, pl. 400—500°-ra hevíthető, anélkül, hogy bomlást szenvedne 60 vagy polimerizálódnék vagy a klórral nem kívánatos reakcióba lépne és hogy ez a módszer az acetilénnek pontosan szabályozható klórozását teszi lehetővé, olymódon, hogy a választott feltételekhez ké- 65 pest változó mennyiségű diklóretilén, triklóretilén, tetraklóretán és magasabb forrpontú klórtermékek képződnek, vízgőzzel és sósavval keverve. A kondenzáció alkalmával a kondenzátum két rétegre válik 70 szét, úgymint alsó nehéz rétegre, mely a klórozási termékekből és felső rétegre, mely vizes sósavból van. A két réteg szétválasztása után a klórozási termékek további feldolgozása következik. A vegyüle- 75 tek nagy forrpontkülönbségei folytán az elegyet frakcionált desztilláció útján símán komponenseire bonthatjuk.
