83961. lajstromszámú szabadalom • Készülék hűtő gépek üzemének önműködő befolyásolására
a (2) vezeték és elvezetésére a (3) vezeték szolgál. A (4) szelence alkalmas közeggel van megtöltve és azt kívülről a hűtőgép hűtő hatása befolyásolja. A (4) szelencé-5 ben pl. telített állapotban lévő gáz és bizonyos -folyadékmennyiség van, úgyhogy kísitiérvű külső, a hűtőgép által vagy a 'környezet révén előidézett hőmérsékletváltozás a szelencében jelentékeny nyomásvál-10 tozást idéz elő, miáltal a szelence (5) és (6) oldalfalainak távolsága egymástól a középen változik. Minthogy a szelence (5) oldalfala középen a (6') csavar révén helytállóan van rögzítve, ennélfogva pl. a hűtő-15 hatás csökkenésénél, illetve a hőmérséklet emelkedésénél a szemben fekvő (6) oldalfal a (7) rudat jobbirányban eltolja. A (7) rúd a (20) forgattyú közvetítésével a (8) csapra hat, amely a (2) vezetékből 20 kiömlő, illetve a (11) billentőedénybe folyó hűtővíz mennyiségét szabályozza. Ez a hűtővíz vagy a hűtőgép kondenzátorából a kapcsolókészülékbe vagy pedig a kapcsolókészülékből először a kondenzátorba 25 áramlik. A (11) billentő a 7. és 8. ábra szerint lényegileg üreges körhengeralakú (24), illetve (25) testből áll, amely a (12) tengely körül lenghet. A (24) és (25) testek baloldali részében ólomból vagy más 30 nehéz anyagból váló túlsúly van elrendezve, mi iiekfolytán a forgási tengelytől balra fekvő rész mindaddig, amíg a (11) billentőben bizonyos mennyiségű folyadék nincsen, súlyosabb, mint a jobboldalt fekvő 35 rész. A ; (11), illetve (24) és (25) billentők üres állapotában a 7. ábrában feltüntetett helyzetet foglalják el. Az 1. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál az (1) kapcsolónak csak egy (11) billentőedénye van, 40 miért is erre vonatkozólag a 7. és 8. ábrák csak felső része jön tekintetbe. Ha mármost a (2) vezetéken át folyadék jut a (11) billentőbe, akkor a billentőnek a (12) forgási tengelytől jobbra fekvő része végül 45 nehezebb lesz, mint a baloldalon levő rész. minekfolytán a (11) billentő a 8. ábrában feltüntetett helyzetbe kerül. A billentő befolyási nyílásával szemben (16) fojtónyílás van elrendezve, amelyen át a hűtővíz tá-50 vozik. Az (1) indítókapcsoló három (a, b, c) üvegcsővel van felszerelve, amelyekben higany vagy más áramvezető folyadék van, amely a beforrasztott (18) és (19) érintkezőket egymással villamosan összekötheti. 55 A higanycsövek a (11) billentővel olyan működési kapcsolatban állanak, hogy a billentőnek az egyik vagy másik szélső helyzetből a másik szélső helyzetbe való hirtelen mozgásánál ugyancsak az egyik szélső helyzetükből a másik szélső helyzetbe jut- 60 nak. Az (a, b, c) csövek, mint már említettük, részben higannyal vannak megtöltve, egyébként léghíj asak vagy közömbös gázt tartalmaznak, mimellett közös (17) tengely körül elforgathatok. A (b) és (c) 65 üvegcsövek, továbbá a (22) válaszfal útján két rekeszre vannak osztva, amelyek a (22) válaszfalban kiképezett (23) szűk fojtónyílás útján egymással összeköttetésben állanak. Ezen üvegcsövek helyzete sze- 70 rint az azokban levő higany a villamos áramkört a (18) és (19) érintkezők között zárja (4. ábra) vagy megszakítja (3. ábra). A higanycsövek (17) forgási tengelye a (11) billentőedény (12) forgástengelyének foly- 75 tatását képezi. A 2. ábrában feltüntetett kapcsolási vázlat szerint, amelyben: az (a, b, c) higanycsövek világosabb ábrázolás kedvéért úgy vannak feltüntetve, mintha azoknak kü- 80 lön-külön forgási tengelyeik volnának, az (a), higanycső az egyfázisú motor főáramkörének nyitására és zárására alkalmazható. A 2. ábrában az egyfázisú motor (d) főtekercse, a főáramkor (e, f) veze- 85 tékei, a segédfázis (g) vezetéke, az ezen vezetékbe iktatott (h) fojtó ellenállás és az (i) segédtekercs van feltüntetve, (k) az üzemáram számára való biztosító és (1) az indító számára való biztosító. 90 A (b) higanycső a (g) segédáramkör nyitására és zárására szolgál, míg a (c) higanycső a (k) biztosító áthidalását teszi lehetővé, ami legtöbb esetben az indítási időszak alatt szükséges, mert az indítóáram 95 az üzemáram többszöröse és így az üzembiztosító kiégését okozná, amelynek az indítóbiztosítónál lényegesen gyengébbnek kell lenni. Ha pl. a nyugalomban lévő egyfázisú 100 motor a hőmérsékletnek a hűtőtérben váló emelkedése folytán üzembe helyezendő, akkor a (8) csapot a (4) szelence (5, 6) oldalfalai az ismertetett kapcsolat révén nyitják, úgyhogy a (11) billentőbe víz fo- 105 lyik. Amint a billentőben a víz bizonyos szintig jut, a billentő a 8. ábrában feltüntetett másik szélső helyzetbe billen. Következménye ennek az, liogy az (a) higa-m'cső a 3. ábrában feltüntetett helyzet- 110 bői a 4. ábrában feltüntetett helyzetbe, a (b) higanycső az 5. ábrában feltüntetett helyzetből a 6. ábrában feltüntetett helyzetbe és a (c) higanycső ugyanilyen, helyzetbe billen. Az (a) higan3T csőben ily- 115 módon a higany a (18) és (19) érintkezőket egymással összeköti, míg a (b) és (c) higanycsövekben tartalmazott higany,
