83960. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás tömlők, csövek, rudak és más effélék céljaira

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83960. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Kapcsolás tömlők, csövek, rudak és máseffélék céljaira. Weis John Arthur igazgató New-York. A bejelentés napja 1921. évi február hó 27-ike. É. A.. E. A.-beli elsőbbsége 1920. évi február hó 28-ika. A találmány szerinti kapcsolás különösen valamely tömlő végének csővel vagy fúvókával való összeköttetésére, valamint az aknák és fúráslyukak fúrásánál vagy 5 a bányaüzemben használatos rúdvégek vagy csőrészek összekapcsolására, nemkülönben minden egyéb itt tekintetbe jövő célra alkalmas. Az ily kapcsolásoknak eddigi kiviteli 10 alakjainál, amelyek valamely tömlőnek egy cső vagy fúvóka végén való megerősítésére szolgáltak, javaslatba hozták már több oly szorítóelem alkalmazását, amelyek a csővel akként egyesíttetnek, hogy 15 az utóbbihoz képest elmozgathatok oly célból, hogy a szorítóelemeket oly helyzetbe hozhassuk, hogy azok a csővégre előzőleg feltolt tömlővégnek egy részén túl nyúljanak, amikor is a szorítóelemek 20 a tömlőhöz szorulnak és a cső, valamint a tömlő között tömített összeköttetést létesítenek. Valamennyi ily szerkezetnél azonban az a hátrány mutatkozik, hogy különböző nagyságú tömlőátmérőkhöz 25 szükségképpen különböző nagyságú kapcsolásokat is kell alkalmazni, rnásszóval a tömlő adott külső átmérőjénél a kapcsolás akként szerkesztendő, hogy az éppen ezen bizonyos átmérőhöz alkalmazható 30 legyen. Ehhez képest a találmány célja a kapcsolás oly alakjának létesítése, amelynél ez a nehézség ki van küszöbölve azáltal, hogy a kapcsolás részei sajtolás vagy 35 csákozás útján alkalmas anyagból akként vannak előállítva, hogy tömlők megerősítése esetén különböző falvastagságú és bármely megadott nagyságú tömlők öszszeköttetésére válnak alkalmassá. Eddigelé továbbá fúrási munkálatoknál 40 a fúrórúd-, nyél- vagy csőrészeket egyik végükön csavarmenetes hüvelyekkel vagy kupakokkal szokták ellátni, amelyekbe a csatlakozó résznek csavarmenetekkel ellátott végét vagy közvetlenül, vagy pedig 45 bilincsek avagy karmantyúk alkalmazásával csavarják be, mely utóbbiakba viszont a másik rudazat-, nyél- vagy csőrész van becsavarva. Munkaközben, valamint szállítás alkalmával a rudak stb., 50-valamint a hüvelyek vagy kupakok csavarmenetes részei igen könnyen megsérülnek, amikor is azután a menetek utánvágása vagy az említett részek kiegyengetése szükséges ahhoz, hogy a rudazat- 55 vagy csőrészek összeköttetése ismét létesíttessék. Ezt a hátrányt is kiküszöböli a találmány szerinti kapcsolás és pedig azáltal, hogy a rudak, nyelek vagy esöA^ek meg- 60 erősítésére oly szerkezettel van ellátva, mely az egymással összekötendő részek összeillesztéséhez csavarmeneteket nem igényel. Ehhez képest a találmány foganatosí- 65 tásánál több oly szorítóelemet használunk, amelyeknek részei egymáshoz szög alatt vannak elrendezve és oly gyűrűbe tolhatók be, mely forgáscsap gyanánt szolgál, amidőn a szorítóelemek egyik végét ki- 70 felé, ellenkező végét pedig befelé szorítjuk. A szorítóelemek megtelelő végeit oly szerkezetek segélyével szorítjuk kifelé, amelyek a csővel vagy nyélrésszel működnek együtt, mimellett a szorítóelemek 75 másik vége, amely befelé szorul, a tömlővel, a nyéllel vagy csővel vagy más oly résszel, mely avval összekötendő vagy