83906. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyantaszerű kondenzációs termékek előállítására

Megjelent 1934. évi .junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI j^g^' SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83906. SZÁM. — IVH/1. OSZTÁLY. Eljárás gyantaszerü kondenzációs termékek előállítására. Dr. Pollák Frigyes vegyész Berlin. A bejelentés napja 1912. évi junius hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1911. évi junius 7-ike. Ismeretes, hogy fenolok formaldehiddel és ennek polimér módosulataival kontaktanyagok jelenlétében oldható gyantákká kondenzálhatok. Az erre irányuló eljárá-5 sok azonban azon hátránnyal kapcsolatosak, hogy a révükön nyert kondenzációtermékek a használt kontaktanyagot még ismételt mosás után is makacsul visszatartják. Ebből folyólag sorozatos mosó-, 10 ülepítő- és tisztító-műveletek válnak szükségessé, amelyek a gyártási eljárást lényegesen megnehezítik. Ha viszont a szokásos 40%-os formaldehid-oldatot kontaktanyagok nélkül hagy-15 juk tiszta fenolokra hatni, úgy csak több napos hevítés után áll be a reakció és még hosszas főzés után is tökéletlenül megy végbe, elannyira, hogy a nyert termék nagymennyiségű változatlan kiindulási 20 nyaggal van tisztátalanítva. Kitűnt azonban, hogy kontaktanyagok nélkül is gyorsan és simán dolgozhatunk, ha formaldehid-oldat helyett trioximethilénből (polioximethilénből) indulunk ki 25 és ezt a lehető legfinomabban porítva hagyjuk a fenolokra hatni. Ez esetbet már 80°-on a massza önmagától való felhevülése közben oly heves reakció áll be, hogy azt higítószerek hozzáadásával mérsékelni 30 kell. A trioximethilén (polioximethilén) ezen viselkedése éppenséggel nem volt előrelátható, ellenkezőleg, az volt valószínű, hogy a polimerizált formaldehid a szokásos formaldehid-oldatnál is nehezeb-35 ben fog hatni, amennyiben a monomolekuláris anyagok rendszerint erélyesebben hatnak, mint a, több molekulából összetett vegyületek. Az a tulajdonságuk, hogy a fenolokkal exothermásan reagálnak, csakis azon tri- (poli-) oximethilóneknek van meg, amelyeket az irodalom (fi ,y) vagy (ó) polioximethilén névvel jelez, de egyáltalán nincsen meg a polimerizált hidrátoknak, amelyek erősen koncentrált formaldehid-oldatokban foglaltatnak. Ez 45 azonban semimkép sem vezethető az anyag nagyobbfokú ikoncentrációjára vissza, mert a reakció akkor is hevesen és önmagától való felhevülés közben megy végbe, ha az anyaghoz annyi vizet adunk, 50 amennyi a trioximethilén-trihidrát keletkezéséhez is elegendő. Az új eljárásnak még az az előnye is megvan, hogy lehetővé teszi a beviendő formaldehid pontos adagolását, ami eddig- 55 elé nem volt kivihető. Ha ugyanis a szokásos 40%-os formaldehiddel dolgozunk valamely kontaktanyag jelenlétében, a reakció mindig tökéletlenül megy végbe, mert a keletkezett gyanta nem marad 60 mindvégig oldatlan. Amint ugyanis a formaldehid-oldat töménysége megfelelőleg csökken, a gyanta kiválik és a még meglévő szabad fenolt részben magával rántja. Ezzel a fenolnak a formaldehiddel való 65 további átalakulása meg lett gátolva és a masszának további hevítése csak azt eredményezi, hogy az oldott formaldehid a kontaktanyag hatása alatt paraformaldehiddé alakul át s így kicsapódik. A gyanta 70 tehát egyrészt szabad fenolt, másrészt paraformaldehidet tartalmaz szuszpendált állapotban. Ha már most a gyantát víztelenítjük, a fenól magasabb hőfokon eltávozik, miközben barna empireumás anyagokat hagy hátra, amelyek a gyantát 75 tisztátalanítják és színezik. Azonfelül ebből folyólag a gyanta olvadáspontja is