83905. lajstromszámú szabadalom • Elektromos ellenállási fűtő- és melegítőkészülékek, hődrót mészőműszerek,rheostatok és más effélék és ezekhez való ellenállási testek

Megjelent 1934. évi . ju nius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83905. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Elektromos ellenállási fűtő- és melegítő készülékek, hődrót mérőműszerek, reosztátok és máseffélék és ezekhez való ellenállási testek. Polliik Antal műszaki tanácsadó Újpest. A bejelentés napja 1920. évi iebruár hó 19-ike. Ellenállási huzalokkal felszerelt elek­tromos fűtő- és melegítő készülékeknél, hődrótmérő műszereknél, reosztátoknál és másefféléknél fontos, hogy az áramvezető 5 test nagy fajlagos ellenállás mellett mi­nél több árammal való terhelést bírjon el, azaz az átégés veszedelme esetleges túl­terhelésnél is minél későbben következ­zék be. Fontos gyakran az is, hogy a ve-10 zető huzal vagy szalag hossza minél rö­videbbre legyen méretezhető, azaz minél kevesebb helyet foglaljon el. Az ellen­állási testek hosszát redukálhatjuk, ha azokat nagyobb fajlagos ellenállású 15 anyagból készítjük. Ennek azonban ha­tárt szab az anyag minősége. Az ellen­állás az általa fogyasztott elektromos energiát meleggé alakítván át, maga is felmelegszik. Hogy mekkora az a hőmér-20 séklet, amelyre egy bizonyos terhelésnél az ellenállás felmelegszik és amelyen, mi­után ezt elérte, a terhelés tartamára meg is marad, az rendszerint az ellenállás hő­átadó képességétől, elsősorban felületétől, 25 valamint az ellenállás fogyasztotta wattok számától függ. Az ellenállást tehát min­dig úgy kell méreteznünk, hogy a benne keletkező melegnek elvezetésére az ellen­állás megengedett hőmérséklete mellett 30 elegendő felület álljon rendelkezésre. Ez a hőmérséklet nem oxidálódó anyagoknál egészen az ellenállási huzal lágyulási hő­mérsékletéig mehetne, mivel azonban a legtöbb anyag erős izzáson igen rohamo-35 san oxidálódik, biztonsági okokból, vala­mint az ellenállási test tartóssága végett ezt a határt jóval ezen hőmérséklet alatt kell megválasztani. Jelen találmány értelmében már most az ellenállási huzalok megengedhető ter- 40 helését a tartósság egyidejű növelése és a méretek csökkentése mellett jelentéke­nyen fokozhatjuk, ha az ellenállási testet két vagy több vezetőből képezzük ki, ame­lyek egyike főképen az áram vezetésére, 45 másika, illetve a többiek pedig az előbbi­ben fejlesztett melegnek a környező kö­zegnek való átadására szolgál. Ezt legegy­szerűbben úgy érjük el, hogy a tulajdon­képeni ellenállási huzalt egy, esetleg több 50 huzallal körülcsévéljük. Emellett az ellen­állási huzalt vékonyabbra vehetjük, mint ezt a számítás egyszerű huzalra kiadná. Például 0.3 mm átmérőjű huzal helyett 0.23 mm. átmérőjűt veszünk és ezt másik, 55 pl. 0.16 mm. átmérőjű huzallal körülcsé­véljük, oly módon, hogy a vékonyabb drót a vastagabbat csavarmenetszerűen vegye körül, mimellett az elérendő cél szerint a menetsűrűséget kisebbre vagy 60 nagyobbra választhatjuk, úgy hogy a menetek között kisebb vagy nagyobb hé­zagok maradnak vagy pedig a meneteket sűrűn egymás mellé csévéljük. Az ellen­állási test tehát mintegy „hőfejlesztő hu- 65 zalból" és ezt körülvévő „hőátadó huzal­ból" áll, melyek együtt a találmány sze­rinti ellenállási testet alkotják. Ha a hőátadó huzal harántmetszetét aránylag nagyra szabjuk is, — ami a fent 70 vázolt célokra előnyös — rajta az össz­áramnak csak aránylag kis része megy keresztül. A fenti példában a kiegyene­sítve gondolt hőátadó huzal ellenállása méterenkint mintegy kétakkora, mint a 75 hőfejlesztő huzalé, s ha feltesszük, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom