83904. lajstromszámú szabadalom • Izzószál elektromos izzólámpákhoz

melynek következtében a gázatmoszférá­ban zárt közönséges szálak mélyebben fekvő részeiken sokkal gyengébben izza­nak, mint feljebb. Mivel a szál magasabb •5 hőmérsékleten éghet, fehérebb fényt ad a vakuum 1 á.rnp ál'411 ál. Még fokozottabb elő­nyöket nyújt az újszerű izzószál, ha abból a szokásos módon spirálisokat készítünk és úgy égetjük gázban. Az ilyen szál 10 ugyanis számos lámpán végzett kísérletek eredményei szerint sokkal gazdaságosab­ban éghet, mint a közönséges szálú spirál­gázlámpa, ugyanakkora ökonomia mellett pedig élettartama igen jelentékenyen hosz-15 szabb, illetve fénycsökkenése sokkal ked­vezőbb ezekénél. Az újszerű izzószál pl. közepes típusú lámpák céljaira előnyösen olyan mérete­zéssel készíthető, hogy a világítószál hla­;20 rántmetszete a fűtőszál harántmetszetének mintegy negyedét tegye s azt felületének mintegy 60—70%-án befedje, de a. talál­mány természetesen nincsen ezen szám­adatokhoz kötve, hanem az elérendő cél, a 2b lámpatípus és az elérendő hatásfok vagy élettartam szerint a méretek, különösen a harántmetszetek aránya nagy mértékben variálhatók úgy hogy így új eszközt nye­rünk arra, hogy ugyanazon harántmet-30 szetű és hosszúságú fűtőszállal különböző típusú lámpákat készíthessünk, mert asze­rint, amint a világítószál harántmetszetét, vagy menetmagasságát változtatjuk, vál­tozik a fogyasztott áram mennyisége, a 35 szükséges feszültség és a gyertyafényen­kint fogyasztott wattok száma. Egyenes alakban égetendő szálaknál kisebb menet­jmagasságot vehetünk' mint spirális szálak számára. 40 A találmány értelmében a világítószál menetmagasságát a menetsűrűség fokozá­sával úgy is megválaszthatjuk, hogy a fűtőszálniak lehűléskor és izzáskor válta­kozó megnyúlása és rövidülése és az égés 45 alatt beálló alakváltozása következtében a világítószál egyes menetei helyenkint egy­mással szorosabb érintkezésbe jutván, az égés tartama alatt fokozatosan összeheged­jenek. Ezen menetek ily módon rövidre 50 záródván, a világítószál ellenállását a lámpa egész élettartama alatt fokozatosan csökkentik, amely jelenség a fűtőszál el­lenállásának a fokozatos növekedését el­lensúlyozza és a lámpa fényerőssége ál-55 landó marad. A világítószál menetsűrűsé­gének további fokozásával azt is elérhet­jük, hogy a lámpa fényerőssége, természe­tesen az áramfogyasztás egyidejű növeke­dése mellett, a lámpa egész élettartama alatt folytonosan nő. Mivel a lámpa élet- 60 tartamát fűtőszál szabja meg, az itt emlí­tett jelenség dacára a lámpa kellő élettar­tammal bír, mert minél sűrűbben van csé­vélve a világítószál, annál jobban meg vian védve a fűtőszál. A végzett kísérletek 65 eredményei szerint lehetséges a méreteket úgy is megválasztani, hogy a lámpa fény­erőssége még 800 órai égés után is na­gyobb legyen a kezdetinél. Az izzószál bármely, izzószálak készítésére különben 70 alkalmas anyagból készíthető. A világító­szál kiképezhető többmenetű, vagy perio­dikusan sűrűsödő és ritkuló csavarvonal alakjában is. Szabadalmi igények: 75 1. Izzószál elektromos izzólámpákhoz, mely két különböző ellenállású vezető­ből áll, melyek közül a nagyobb ellen­állású a kisebb ellenállásút részben vagy egészben körülveszi, miáltal a ki- 80 sebb ellenállású — a fűtőszál — fokozza a nagyobb ellenállású — a világítószál •— hőmérsékletét a világításhoz megkí­vánt mértékre. 2. Az 1. igényben védett izzószál fogana- 85 tosítási alakja, jellemezve a fűtőszál köré csévélt, előnyösen ugyanazon anyagból készült világítószál által. 3. Az 1. és 2. igényben védett izzószál fo­ganatosítási alakja, jellemezve azáltal, 90 hogy a világítószál összellenállása a fűtőszál összellenállásának sokszorosa. 4. Az 1—3. igényben védett izzószál foga­natosífási alakja, jellemezve azáltal, hogy a világítószál csavarmenetszerűen 95 van a fűtőszál körül csévelve. 5. A 2—4. igényben védett izzószál foga­natosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a világítószál menetei között oly hézagok vannak, melyek következtében 100 a menetek a szál izzásakor sem heged­hetnek össze. 6. A 2—4. igényben védett izzószál foga­natosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a világítószál menetei között oly 105 hézagok vannak, melyek következtében a csavarmenetek a szál izzásakor foko­zatosan összehegedhetnek. 7. Elektromos izzólámpa az 1—6. igény­ben védett izzószállal, jellemezve azál- 110 tal, hogy az izzószál a magában ismert módon akár egyenesen vagy spirálisok­ban van a lámpában elhelyezve. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom