83892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dispersoidok készítésére
— 3 — haladó hőmérséknél folytonos kavarás közben végzett desztilláció révén közvetlenül tisszta tojásfehérje-port termelünk. Ha a tojásfehérje zsírt, szappant, stb. tartalmazott, akkor a terméket friss benzinnel, alkohollal, vagy aetherrel centrifugán addig kell mosni, amíg a mosófolyadék nem távozik tisztán. Az ilyen mosás egyúttal a termék raffinálását képezi. Ha a kívánt dispersió-fok elérte előtt vagy után a keverékhez formaldehydet, tannint, vagy más koaguMló anyagot adagolunk, akkor egyúttal a fehérje vízoldhatlanságá.t, vagy koagulálását érjük el. Utóbbit a verés közben 60—80°-ra való hevítéssel is elérhetjük anélkül, hogy attól kellene tartani, hogy a termelt por durvább lesz; ilyenkor ajánlatos dispergáló szer gyanánt magas forrpontú benzint alkalmazni. A fehérje-port ugyanazon módon és célokra használhatjuk, mint a gelatinport. Benzin helyett alkoholok, ketonok, valamint benzol, xylol, s némely esetben chlorszénliydrogén is használhatók. Hasonlóan lehet haemoglobint, caseint, élesztőt, keményítőt, lisztféléket, stb. homogén, dispers i>orokká feldolgozni. 3. példa: 100 s. r. xylolt, 3.5 s. r. acetont és 5—10 s. r. acetonban oldható cellulose-esztert (pl. formyl- vagy acetyl- cellulose-esztert) az 1. példa szerint néhány órán át verünk. Ezen idő elteltével az eszter rendkívül finoman dispergált állapotba jutott. Az 1. példa szerinti további munkamenet révén rendkívül finom cellulose-esziterport kapunk, mely lakkok, műbőr, stb. gyártására kitűnő nyersanyagot képez. Tisztán vagy más por-alakú anyagok, mint különböző gyanták, aszfaltok, oldhatlanná tett casein, keményítő, albumiii, élesztők stb. bekeverése után hevítés és alkalmas nyomású sajtolás révén a legkülönbözőbb sajátságú és külsejű tárgyak állíthatók közvetlenül elő. A formyl- vagy aeetyl-eellulose-eszterlez hasonlóan a nitrocellulose-eszterek is önöm porrá alakíthatók a fenti eljárás szerint. Acetonban oldhatlan cellulosejszterek feldolgozásakor a dispergálás gyorsítására aceton helyett diehlorhyd•in-t, vagy tetracihloraethan-t alkalmazhatunk. Xylol helyett benzol, ennek homologjai, >enzin, petróleum, továbbá terpentin, ásványolaj stb. alkalmazhatók. A dispergálás gyorsítására kis mennyiségű (13%-nál kevesebb) chlorszénhydro- 60 gén, keton, g'lycol, alkoholok, eszterek stb. adagolhatok. Ha a feldolgozandó kolloid vízben oldhatatlan, akkor dispergáló szer gyanánt vizet használhatunk, mely esetben gyor- 65 sító szer gyanánt 3—5% acetont, vagy alkoholt és 1—2 % szappant adunk hozzá. A szappant egy vízben oldható kolloiddal, pl. gelatinnal, enyvvel, tojásfehérjével stb. helyettesíthetjük. 70 A fenti módokon előállított dispersoidokból a következő módon állíthatunk elő használati tárgyakat: A töltőanyag gyanánt használandó anyagokat, mint fát, asbestet, graphitot, földfestéket, gyapjút, 75 papírt, bőr- vagy textilhulladékot stb. a dispergáló szerben lebegő dispersoidd'al keverjük, a dispergáló szert legcészerűbben csökkentett nyomáson ledesztilláljuk s az így kapott port a kívánt tárgyakká 80 sajtoljuk. A kiindulási anyagok megválasztása szerint elektromoisságnak, hőnek, nedvességnek stb. ellentálló tárgyakat állíthatunk elő. Szabadalmi igények: 85 1. Eljárás szilárd kolloidokból dispersoidoknak és ezekből mindennemű tárgyaknak előállítására, melyet az jellemez, hogy szilárd kolloidok, mint enyv, gelatin, agar-agar, carragheen-moha, 90 arabgumi, tragant, dextrin, keményítő stb. vagy fehérjék, mint albumin, casein, haemoglobin, élesztő stb. vagy cellulose-eszterek, vagy ezek elegyei a kolloidot nem, vagy alig oldó nagyobb 95 mennyiségű folyós dispergáló szerrel keverten a dispergálást gyorsító, vagy védő kolloid gyanánt ható anyagok esetleges jelenléte mellett, közönséges, vagy 60°-ot meg nem haladó hőrnér- 100 séknél, ú. n. verő-, kereszt-, peckes-, dismernbrátor-, s hasonló malmokban dispergáltatnak, a termék a fölös dispergáló szernek alacsony hőmérsékleten folytonos keverés vagy közömbös 105 gáz átfúvása közben végzett eltávolítása után finom porrá száríttatik, azután egyedül, vagy tetszésszerinti anyagokkal keverten használati tárgyakká sajtoltatik. 110 2. Az 1. alatti eljárás változata, melyet az jellemez, hogy a vízben oldható kolloidokat (gelatin, enyv, élesztő, albumin stb.) a malomban való kezelés alatt, vagy után formaldehyd, ennek 115