83892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dispersoidok készítésére

— 3 — haladó hőmérséknél folytonos kavarás közben végzett desztilláció révén közvet­lenül tisszta tojásfehérje-port termelünk. Ha a tojásfehérje zsírt, szappant, stb. tar­talmazott, akkor a terméket friss benzin­nel, alkohollal, vagy aetherrel centri­fugán addig kell mosni, amíg a mosó­folyadék nem távozik tisztán. Az ilyen mosás egyúttal a termék raffinálását ké­pezi. Ha a kívánt dispersió-fok elérte előtt vagy után a keverékhez formaldehydet, tannint, vagy más koaguMló anyagot adagolunk, akkor egyúttal a fehérje víz­oldhatlanságá.t, vagy koagulálását érjük el. Utóbbit a verés közben 60—80°-ra való hevítéssel is elérhetjük anélkül, hogy attól kellene tartani, hogy a termelt por durvább lesz; ilyenkor ajánlatos disper­gáló szer gyanánt magas forrpontú ben­zint alkalmazni. A fehérje-port ugyan­azon módon és célokra használhatjuk, mint a gelatinport. Benzin helyett alko­holok, ketonok, valamint benzol, xylol, s némely esetben chlorszénliydrogén is használhatók. Hasonlóan lehet haemoglobint, caseint, élesztőt, keményítőt, lisztféléket, stb. ho­mogén, dispers i>orokká feldolgozni. 3. példa: 100 s. r. xylolt, 3.5 s. r. acetont és 5—10 s. r. acetonban oldható cellulose-esztert (pl. formyl- vagy acetyl- cellulose-esztert) az 1. példa szerint néhány órán át ve­rünk. Ezen idő elteltével az eszter rend­kívül finoman dispergált állapotba jutott. Az 1. példa szerinti további munkamenet révén rendkívül finom cellulose-esziter­port kapunk, mely lakkok, műbőr, stb. gyártására kitűnő nyersanyagot képez. Tisztán vagy más por-alakú anyagok, mint különböző gyanták, aszfaltok, old­hatlanná tett casein, keményítő, albumiii, élesztők stb. bekeverése után hevítés és alkalmas nyomású sajtolás révén a leg­különbözőbb sajátságú és külsejű tárgyak állíthatók közvetlenül elő. A formyl- vagy aeetyl-eellulose-eszter­lez hasonlóan a nitrocellulose-eszterek is önöm porrá alakíthatók a fenti eljárás szerint. Acetonban oldhatlan cellulose­jszterek feldolgozásakor a dispergálás gyorsítására aceton helyett diehlorhyd­•in-t, vagy tetracihloraethan-t alkalmazha­tunk. Xylol helyett benzol, ennek homologjai, >enzin, petróleum, továbbá terpentin, ás­ványolaj stb. alkalmazhatók. A dispergálás gyorsítására kis mennyi­ségű (13%-nál kevesebb) chlorszénhydro- 60 gén, keton, g'lycol, alkoholok, eszterek stb. adagolhatok. Ha a feldolgozandó kolloid vízben old­hatatlan, akkor dispergáló szer gyanánt vizet használhatunk, mely esetben gyor- 65 sító szer gyanánt 3—5% acetont, vagy al­koholt és 1—2 % szappant adunk hozzá. A szappant egy vízben oldható kolloiddal, pl. gelatinnal, enyvvel, tojásfehérjével stb. helyettesíthetjük. 70 A fenti módokon előállított dispersoi­dokból a következő módon állíthatunk elő használati tárgyakat: A töltőanyag gya­nánt használandó anyagokat, mint fát, asbestet, graphitot, földfestéket, gyapjút, 75 papírt, bőr- vagy textilhulladékot stb. a dispergáló szerben lebegő dispersoidd'al keverjük, a dispergáló szert legcészerűb­ben csökkentett nyomáson ledesztilláljuk s az így kapott port a kívánt tárgyakká 80 sajtoljuk. A kiindulási anyagok megvá­lasztása szerint elektromoisságnak, hőnek, nedvességnek stb. ellentálló tárgyakat ál­líthatunk elő. Szabadalmi igények: 85 1. Eljárás szilárd kolloidokból disper­soidoknak és ezekből mindennemű tár­gyaknak előállítására, melyet az jelle­mez, hogy szilárd kolloidok, mint enyv, gelatin, agar-agar, carragheen-moha, 90 arabgumi, tragant, dextrin, keményítő stb. vagy fehérjék, mint albumin, ca­sein, haemoglobin, élesztő stb. vagy cellulose-eszterek, vagy ezek elegyei a kolloidot nem, vagy alig oldó nagyobb 95 mennyiségű folyós dispergáló szerrel keverten a dispergálást gyorsító, vagy védő kolloid gyanánt ható anyagok esetleges jelenléte mellett, közönséges, vagy 60°-ot meg nem haladó hőrnér- 100 séknél, ú. n. verő-, kereszt-, peckes-, dismernbrátor-, s hasonló malmokban dispergáltatnak, a termék a fölös dis­pergáló szernek alacsony hőmérsékle­ten folytonos keverés vagy közömbös 105 gáz átfúvása közben végzett eltávolí­tása után finom porrá száríttatik, az­után egyedül, vagy tetszésszerinti anyagokkal keverten használati tár­gyakká sajtoltatik. 110 2. Az 1. alatti eljárás változata, melyet az jellemez, hogy a vízben oldható kolloidokat (gelatin, enyv, élesztő, al­bumin stb.) a malomban való kezelés alatt, vagy után formaldehyd, ennek 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom