83856. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cukoroldatok erjesztésére
Megjelent 1934. évi junius hó 15-én . MAGTÁR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83856. SZÁM. — IV/d. OSZTÁLY. Eljárás cukoroldatok elerjesztésére. Deutsch-Koloniale Gerb- & Farbstoff Ges. in. b. H. cég-Karlsrahe i/B. II. Pótszabadalom a 72292. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1921. évi március hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1918. évi szeptember hó 3-ika. A 72292. számú törzsszabadalomban eljárás van védve cellulózatartalmú anyagok mesterséges vagy természetes lebontása útján képződött cukoroldatok elerjesztésére, amely abban van, hogy a cukoroldatokat egymással összeköttetésben álló zárt edények sorozatán vezetjük keresztül, amelyek rögzített élesztőt tartalmaznak. A számú 1. pótszabadalomban pedig ezen eljárás olyan további kiképzését helyeztük védelem alá, amelynél az elerjesztendő cukoroldatot egyetlen zárt, rögzített élesztőt tartalmazó edényen vezetjük keresztül és amelynél továbbá más orgános vegyületek, mint etilalkohol előállításánál az erjesztő edényeket, illetve edényt olyan rögzített fermentumokkal adagoljuk, amelyek az illető vegyületeket termelni képesek. További kísérletek már most azt mutatták, hogy a fentismertetett eljárások nem csak az ezen szabadalmakban említett fajtájú cukoroldatok elerjesztésére alkalmasak, hanem nagy előnnyel alkalmazhatók azok másféle technikai cukoroldatok, mint melász, elcukrosított keményítőtartalmú anyagok, cukortartalmú növényi kivonatok stb. elerjesztésénél is. Ezek az oldatok a legtöbb esetben több, nagyon eltérő elerjeszthetőségű cii V orfajtát tartalmaznak, közöttük olyanokat is, ,ame^ lyek csak nehezen erjeszthetők el. Csakrnem mindig több-kevesebb erjedésgátló anyag mellett erjedési mérgeket is tártai- 35 maznalk, de magánál azl erjedésnél ilyenek minden esetben képződnek. Mindezen technikai cukoroldatoknál is elérjük a törzs- és az 1. pótszabadalomban ismertetett technikai előnyöket. 40 Az eljárást itt is a törzsszabadalomban, illetve az 1. pótszabadalomban ismertetett módon foganatosítjuk. Valamint ott, úgy itt is különösen fontos az elerjesztendő folyadék átfolyási sebességének szabályo- 45 zása. így pl. megállapítottuk, hogy egy esetben a készüléken keresztül ment folyadék még el nem erjedt cukrot tartalmazott. Az átfolyás sebességének csökkentésével az elerjesztés még inkább rosz- 50 szabbodott, míg az átfolyás sebességének fokozása utján a képződött cukor sima és teljes eleTjedését lehetett elérni. Azt találtuk továbbá, hogy ha hosszabb ideig a folyadék elégtelen átfolyási sebessége 55 mellett dolgozunk, az élesztő ellenállóképessége erjedési mérgek és baktériumok ellen lényegesen csökken. Az elért eredmények meglepőek, mert a korábbi laboratóriumi kísérleteken iala- 60 puló közlemények szerint az erjesztő szűrőkkel való munka a szokásos erjesztési