83847. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vetőmagvak csávárázára

Megjelent 1934. évi junius h ó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI S^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83847. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás vetőmagvak csávázására. Chinoin gyógyszer és vegyészeti termékek gyára r.-t. (Dr. Kereszty és Dr. Wolf) cég Újpest. A bejelentés napja 1920. évi augusztus hó 19-ike. Eddig növénymagvak csávázására, vagyis a vetés előtti fertőtlenítésre úgy­szólván kizárólag rézgálicot, vagy formal­dehydet tartalmazó oldatokat használtak. 5 Ezen csávák egyrészt költségesek, más­részt azzal a hátránnyal bírnak, hogy csak pontosan megszabott töménységben és pon­tosan megszabott ideig szabad bennök a vetőmagvat áztatni, mert különben a csírá-10 hoz jutó fertőtlenítő szer a csíraképessé­get csökkenti, sőt hosszabb behatás esetén a csírát meg is öli. A jelen találmány az eddig használatos csávázó szereket mellőzi s abban áll, hogy 15 csáva gyanánt hypochloritok vizes oldata szolgál. Noha a hypochloritok fertőtlenítő ha­tása közismert volt, csávázásra eddig nem használták valószínűleg azért, mert a Ieg-20 elterjedtebb hypochlorit, a chlormész nem eléggé állandó s így joggal tartottak attól, hogy a változó összetételű chlormészből készült, tehát különböző aktív chlortaf­talmú oldatok vagy nem fertőtlenítenek 25 eléggé, vagy a magvat is károsítják. A kísérletek azonban beigazolták, hogy a hypochloritoldatok rendkívül tág hatá­rok közt mozgó aktív chlortartalommal al­kalmazhatók csávázó oldatokban anélkül, 30 hogy a csírát károsítanák. Már 0.02% ak­tív chlortartalmú hypochloritoldat 15—20 percnyi behatás után biztosan megöli a magra tapadt spórákat, de még az egy egész százalék aktív dhlort tartalmazó hypo-35 chloritoldat sem csökkenti ugyanezen idő alatt a csíraképességet. Ezen tág határok rendkívüli fontossággal bírnak, mert tel­jesen kiküszöbölik azokat a kiszámíthatat­lan károkat, melyeket a vetéseredményben eddig a tanulatlan munkásra bízott, tehát 40 gondatlanul végzett csávázás hibái a vető­mag tökéletlen fertőtlenítése, vagy a csíra­képesség lerontása révén okoztak. Míg az eddig használatos csávák alkalmazásánál túlságosan rövid ideig vagy kelleténél hí- 45 gabb oldattal végzett csávázás a spórákat nem ölte meg, túlságosan tömény oldattal, vagy soká tartó csávázás pedig a csíra­képességet rontotta le, addig a hypochlori­tok igen változó aktív chlortartalommal s 50 igen különböző időtartamon keresztül hat­hatnak a magra s a tökéletes fertőtlenítés dacára nem befolyásolják a csírát. Az eddig használatos csávázószerek, kü­lönösen a rézgálic, a használatos tömény- 55 ségben a magvakra tapadó spórákat nem öli meg, hanem csak megbénítja mind­addig, amíg a spórában réz van jelen. Mi­helyt azonban a réz a spóra belsejéből (pl. sósavval való kioldás, vagy a talajban a 60 humussavak hatására) távozik, a spóra újból életképes. Ezzel ellentétben a hypo­chloritoldotak a spórák sejttartalmát rö­vid idő alatt kioldják, úgy hogy a spóra tökéletesen életképtelenné válik. Meglepő, 65 hogy a spórákat biztosan ölő ilyen oldatok még a szokottnál többszörösen hosszabb ideig tartó csávázás esetén sem károsítják a csírát. A hypochloritok közül különösen az al- 70 kálihypochloritok váltak be, noha a víz­oldható egyéb hypochloritok is jó eredmé­nyeket adnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom