83839. lajstromszámú szabadalom • Eketaligára szerelhető egysoros vetőgép

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI J|GIÍPfr SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 83839. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Eketaligára szerelhető egysoros vetőgép. Ifj. Járfás József kovács Büssü. A bejelentés napja 1922. évi március bó 7-ike. Jelen találmány tárgyát eketaligára szerelhető egysoros vetőgép képezi, mely amellett, hogy a szántással egyidejűleg rögtön a vetést is elvégzi, főleg azzal az 5 előnnyel bir, hogy könnyen szétszedhető és egyes alkatrészei tetszés szerint ki­cserélhetők. A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképpen felvett foganatosítási alak-10 jában van feltüntetve és pedig az 1. ábra az eketaligára szerelt vetőgép elölnézete, a 2. ábra ugyanezen vetőgép elölnézete nagyobb léptékben, a 16 3. ábra a gép oldalnézete, a 4. ábra a vetőgép függőleges irányú metszete. A találmájny szerinti vetőgép az alsó részén tölcsérszerűen kiképezett és függő-20 leges irányban állítható (a) vetőcsővel ellátott (b) vetőmagtartályból áll, mely az eketaliga (c) tengelyére a (d) kengyel segélyével van rászerelve. A vetőmag­tartály tölcsérszerű, alsó (f) része külön 25 darabból készül, melyhez egyik oldalt az eketaligához szerelt (d) kengyel, másik oldalt pedig (h) laposvasak vannak csuk­lósan hozzáerősítve. Ezen laposvasak a (b) tartály oldalához szerelt (i) füleken 80 vannak átdugva és a (g) csavarok segé­lyével vannak ia (b) tartályhoz rögzítve. Az (a) vetőcső az (f) tölcsér alsó (fl) nyúl­ványára vani ráhúzva. A vetőcső oldalá­hoz a (j) laposvasak vannak erősítve, 85 melyek az (f) tölcsérhez szerelt (k) füle­ken áthaladnák és az (1) csavarok se­gélyével vannak a tölcsérhez erősítve. A magtartályt középen az (m) átbo­csátónyílással ellátott (n) lap zárja i el, 40 mely alatt az (o) gomb segélyével kívül­ről kezelhető (p) tolóka helyezkedik el. Az (n) lap fölött a magtartály belseje az (r) terelőlemezek segélyével oly módon van kiképezve, hogy a tartályba hullott magok mind az (m) nyíláshoz kerülnek. 45 Az (n) lap alatt a. magtartályban ugyancsak (s) terelőlemezek vannak el­rendezve, melyek oly kicsiny átbocsátó­nyílást hagynak szabadon, hogy azon egyidejűleg csak néhány szem hullhat 50 keresztül. Ezen nyílás nagyságát egyéb­ként az elvetendő magnak megfelelően képezzük ki. Az eketaliga (t) kerékagyának (tl) ten­gelynyúlványa a (b) magtartályon ke- 55 resztülhatol és célszerűen szárnyakkal van ellátva, melyek forgás közben a tar­tályban levő magvakat összekeverik. A (t) agyra az (u) fogaskerék van rá­kapcsolva, mely az alsó (v) fogaskerékkel 60 áll összeköttetésben. A (v) kerék! tengelye keresztülhatol az (f) tölcséren és a (z) adagolókereket, illetve hengert hordja, melynek kerületén az elvetendő magvak befogadására alkalmas vájatok vannak 65 kiképezve. Az (f) tölcsér az adagolóhen­ger előtt célszerűen ablaknyílással van ellátva, úgy hogy a magvak adagolása kívülről is ellenőrizhető. A gép működése a következő: 70 Az elvetendő magvakat a (b) magtar­tályba öntjük, a (p) tolóka segélyével pe­dig az (m) nyílást úgy állítjuk be, hogy a szükségnek megfelelő mennyiségű mag hulljon át a tartály felső részéből az al- 75 sóba, melyéket az eketaliga haladása köz­ben a forgó (tl) agynyúlvány fölkavar. Ezután a magokat az (s) terelőlemezek az (f) tölcsérbe vezetik, ahol azok a (z) adagolóhenger vájataiba kerülnek. A (z) 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom