83838. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasuti kocsikapcsoló
Megjelent 1934. évi ju nius hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83838. SZÁM. — V/e. OSZTÁLY. Önműködő vasúti kocsikikapcsoló. Jósa. István lakatosmester Csapd. A bejelentés napja 1921. évi julius hó 4-ike. Ennek a találmánynak a tárgya önműködő vasúti kocsikapcsoló. A találmány lényege a vasúti kocsi mindkét végéhez a középen szilárdan megerősített egy-egy b foglalat, amelynek rugó hatása alatt egymáshoz szorított két része egy különálló és két végén kampó- vagy horogszerűen kiképezett csatlórúdat fog közre, amikor a kapcsolat két szomszédos kocsi között [0 fennáll. Az önműködő kapcsoló létesítésére az összekapcsolandó kocsik egyiikénél a foglalat üres, míg a másik foglalatában a csatlórúd egyik végével be van dugva. Ha most a kocsikat összetoljuk, a csatló-15 rúdnak az egyik foglalatból kiálló szabad vége benyomul a másik kocsi üres foglalatába, annak rugóval egymáshoz szorított két részét szétnyitja úgy, hogy kampó-vagy horogszerűen kiképezett vége a foglalatba 20 hatol, ami után az rugóhatás alatt ismét összecsukódik és a csatlórúdat megfogja, A kapcsolat megszüntetésére az egyik vagy másik foglalatot szét kell nyitnunk, ami a foglalat alkalmas módon készült szer-25 kezete mellett az összekapcsolt két kocsi közéből a kocsi oldalára kinyúló rúdban végződő kulccsal eszközölhető, ami fölöslegessé1 teszi, hogy a munkás a kocsik közé bújjék. Hogy a különálló csatlórúd mindig 80 a megfelelő foglalatba legyen bedugható, továbbá, hogy esetleg szükséges kivetésénél is el ne vesszen, illetve mindig kéznél legyen, azért azt egy kis lánccal a foglalathoz függesztjük oly módon, hogy a 85 lánc egyik végét a csatlórúd közepéhez, másik végét pedig a foglalathoz, vagy magához a kocsi végoldalához erősítjük. A találmány tárgyának egy példaképen vett kiviteli alakját a mellékelt rajz liát-40 tatja, amelynek 1. ábrája a kocsikapcsoló felülnézetét szemlélteti zárt helyzetben, a 2. ábra a csatlórúdat tünteti fel, a 3. ábra a nyitott k&pcsolófoglalat felülnézetét és részben vízszintes metszetét írni- 45 tatja, a 4. ábra a csukott kapcsoló végnézete. Az 5. ábra két kocsinak a találmánybeli kocsikapcsolóval való összeköttetését tűnteti 50 fel vázlatosan. A vasúti kocsi végére, célszerűen az ütközők között, a közepére erősítjük alkalmas módon és helyen, pl. a kocsi alvázához, csavarokkal vagy másképen a kocsi- 55 kapcsoló foglalatának (1) tokjából kinyúló és abba beerősített (2) vasrudat. Az (1) tok egymás fölé támcsavarkáklkal erősített két vastagabb, a rajzon trapézalakú vaslemezből áll. A tokba erősített (3, 4), 60 csapok körül foroghatóan van megerősitve a foglalat két (5, 6) része, amelyek mindegyike a lelapított féltölcsér alakú (7, 8) toldatban végződik. A foglalat e két részét a (9, 10) rugók állandóan egymáshoz szo- 65 rítva tartják. A (5, 6) foglalatrészek az 1. és 2. ábrán látható alakú két párhuzamos vaslemezből állnak, amelyeket egyik oldalon az említett lemezekre merőleges lemez tart össze. Ezeket úgy alakítjuk, 70 hogy a (11) csatlórúdnak a 2. ábrán, látható kiképzésű végét fogvatarthassák. Az (5, 6) foglalatrészek szétválasztására a tok középvonalában ágyazott (12) csapra ékelt (13) bütyköt alkalmazunk. A (12) csapnak 75 az (1) tokból felfelé kiálló végét hasábalakban képezzük ki, hogy azt megfelelő nyílású kulccsal elfordíthassuk. Hogy a munkásnak a foglalat szétnyitása céljából ne kelljen az ősszékapcsolt kocsi közé 80
