83812. lajstromszámú szabadalom • Villamos szigetelő

Megjelent 1934. évi ju nius hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 83813. SZÁM. — VlI/G. OSZTÁLY. Villamos szigetelő. Emil Haefely & Cie. A. G. cég Basel (Svájc). A bejelentés napja 1921. évi október hó. 19-ike. Svájci elsőbbsége 1920. évi november hó 6-ika. A találmány tárgya villamos szigetelő, mely átvezető-, támasztó- vagy függesztő­szigetelő gyanánt és pedig akár szigetelő­egyed, akár az elemek láncolata alakjá-5 ban alkalmazható. Ismeretesek már oly szigetelők, amelyek keménypapírból készült csőalakú, vagy akár tömör magot tartalmaznak, amely­nek végein fémsüvegek vannak felsze-10 relve, mely utóbbiak függesztő szigetelők esetén függesztő, illetve megerősítő fül avagy vezetékkapcsoló gyanánt vannak kiképezve. A magon porcellánból, üveg­ből, agyagból, vagy másefféléből készült szigetelőegyedek vannak egymásra sora­koztatva, a mag és a szigetelőegyedek kö­zötti tér pedig töltőmasszával van Ki­öntve oly célból, hogy pl. víztől, vízgőztől vagy máseffélétől származó nedvesség 20 képződés elkeriiltessék. A gyakorlati üzemben az ily módon összeépített szige­telők nem váltak be, mivel az említett tér­ben a kiöntés ellenére is üregek képződ­nek, nevezetesen abból az okból, hogy hő-25 mérsékletváltozásnál a kiöntő massza a többi szerkezeti elemmel szemben külön­böző mértékben terjed ki. A légüregek az alacsony dielektromos állandó folytán a feszültségnek aránytalanul nagy részét 30 veszik el, ami csillámló kisülésekhez ve­zet. amelyek a maguk részéről a kiöntő masszát megtámadják, elszenesítik és es­zel fokozatosan oly állapotot teremtenek, melyben a szigetelő hosszirányában átüfé-85 sek mennek végbe. Az ily szigetelőknél az is előfordul, hogy az egyes részek kiterje­désének különbözősége okozta mechanikai igénybevételek a szigetelő törését idé­zik elő. 40 A központos szigetelőmagból és az idő­járásnak ellentálló szigetelőelemek alkotta külső védőköpenyből álló ismeretes kom­pound-szigetelőktől már most a talál­mány tárgya előnyösen abban különbözik, hogy a központos szigetelő mag és a külső tö védőköpeny között mindkét végén nyitott és oly bőségű légköz van meghagyva, hogy kéményszerű szellőzés révén ezen légköz és a küllevegő között hőmérséklet­kiegyenlítődés tartatik fenn, csapadék- 50-víz képződése meggátoltatik és az eset­leg ionizálódó levegő a veszélyes ővből azonnal elvezettetik. A mellékelt rajzon a találmány tárgyá­nak három példaképpeni foganatosítási 55 alakja és pedig az 3. ábrán átvezető szigetelő, a 2. ábrán függesztő szigetelő, a 3. ábrán pedig támasztó szigetelő van függélyes metszetben feltüntetve. 60 Az 1. ábrán feltüntetett szigetelő a ke­ménypapírból vagy más szigetelőanyag­ból készült központos hengeralakú (a) szi­getelőmaggal van ellátva, amelyen hossz­irányban a fémből való, a mag tengelyé- 65 ben lévő központos (b) vezető jár át. Ezen (b) vezető, alsó végén, a (c) hozzákapcsoló­elemet, felső végén pedig a harangalakú (d) fémsüveget hordja, mely szintén el van látva (cl) hozzákapcsoló elemekkel és 70 amelyeknek az a kettős célja van, hogy a szigetelőt csapadékok ellenében lefödje és villamos szórási jelenségek bekövetkezé­sét meggátolja. A hengeralakú (a) szige­telőmagot a melegen reázsugorított (e) 75 fémfoglalat hordja, mely a szigetelőnek valamely transzformátor vagy kapcsoló födelén való megerősítését teszi lehetővé. A (a) szigetelőmag egyszerűség kedvéért egységes tömör darabból állóan van fel- 80-

Next

/
Oldalképek
Tartalom