83811. lajstromszámú szabadalom • Eljárás képek előállítására

miniatűrt a kész kép nyerése céljából egy­idejűleg lefényképezzük. A találmányt az alkalmas foganatosí­tási alakot feltűntető csatolt rajzokra való 5 hivatkozással fogjuk leírni. Ezen rajzokon az 1. ábra azt a képet mutatja, amely meg­jelenik, ha egy fényképészeti kamara len­cséjén át egy természetes színhelyet vagy 10 tájat nézünk meg, amelynek egy része fogja az előállítandó kép természetes vagy tényleges részletét alkotni. A 2. ábra azt a képet mutatja, melyet a fényképészeti kamara segítségével az 1. 15 ábra szerinti színhelyről kapunk és amely azon célból, hogy a művész a miniatűr előállításánál vezettessék, vonalakkal van behálózva. A 3. ábra azon miniatűr képe, melyst a 20 művész egy átlátszatlan táblára fest vagy épít és amely alkalmas arra, hogy bele­üljék az 1. ábrán 'feltüntetett színhelybe olykép, hogy az előállítandó kép mester­séges részletét képezze. A 25 4. ábra a 3. ábrán feltüntetett miniatűr képe, azonban a tábla, amelyre a kép rá van festve, a miniatűr körvonalai mentén le van vágva, mimellett a miniatűr szá­mára egy tartó rész van meghagyva. Az 80 5. ábra a 4. ábra x—x vonala mentén vett metszet, nagyobb léptékben. A 6. ábra az 1. ábrán látható színhely képe a fényképészeti kamara lencséjén át nézve, azonban ez a kép egy későbbi idő-85 pontból való, mimellett a festményt alá­támasztó keret ez utóbbinak a színhelybe előre meghatározott helyzetébe való beál­lítása után szintén fel van tüntetve. A 7. ábra a 3. ábrához hasonló kép, mely 40 a miniatűrt áttetsző táblára festve tünteti fel. A 8. ábra vonalakkal behálózott áttetsző ernyőt mutat, mely a kamara előtt hasz­nálható, ha valamely színhelyet lefény­iö képezünk, úgy hogy a fényképen létrejön­nek azon vonalak, melyeket a művész fel­használ, hogy a festményt vagy a minia­tűr körvonalait pontosan olykép szerkessze meg, hogy azok tökéletesen beleüljenek 50 abba a színhelybe, amellyel a miniatűr együttesen lefényképezendő. A képek előállítására irányuló ezen új eljárásnál a fényképész az 1. ábrán lát­ható (1) mérőlécet vagy -lapot helyezi el 55 a (2) színhelyen, mégpedig olykép, hogy az a rajzon fel nem tüntetett fény­képészeti kamara látómezejébe jusson. Ezen (1) mérőléc vagy -lap tetszőleges alakú és nagyságú lehet és a kamara len­cséi elé ismert távolságban állíttatik fel és 60 amint azt a következőkben meg fogjuk ma­gyarázni, helyzet jelző gyanánt működik. Ezen mérőléc egymás mellett közökben el­rendezett (3) jelzővonalakkal van ellátva, melyek tónusa vagy árnyalata vagy színe 65 különböző. Az egyik (3) osztásvonal távol­sága a másiktól a fényképész előtt ismere­tes. Az 1. ábrán a különböző hat árnyalat vagy tónus (a, b, e ,d, e, f) betűkkel van jelezve és ha a képet felvesszük, a külön- 70 böző, az (1) lécen jelzett árnyalat közül né­melyik vagy azok mindegyike a lefényké­pezett színhely természetes, különböző tó­nusaival vagy árnyalataival meg fog egyezni. Tegyük fel pl., hogy a leírást meg- 75 érthessük, hogy az 1. ábrán az (f) tónus megfelel a színhelynek (fl)-el jelzett tónu­sának, a (d) tónus pedig a (dl)-el jelzett­nek. Az 1. ábrán feltüntetett színhelyben az (fl, dl) tónusokról tegyük fel pl., hogy 80 azok a természetben a (4)-el jelzett hegy­oldal lejtőjén levő bozótokat jelzik. Az 1. ábrán példaképen feltüntetett színhelynél egy (5)-el jelzett vízfelület van feltüntetve és az egész színhelyről tételezzük fel, hogy 85 az a tenger egy részére nyújt kilátást, va­lamint a szomszédos partok egy részére. Az (5) vízfelületen fel van tüntetve a (6) hajó és erről tételezzük fel, hogy a fény­képész a hajó törzsének vagy más részének 90 hosszát ismeri. A (6) hajót a következők­ben a „távlati méret" kifejezéssel fogjuk jelezni, amiből magától értetődően követ­kezik, hogy ilyen távlati méretet bármely olyan tárgy képezhet, melynek hosszát a 95 képet előállító fényképész ismeri. Ezen táv­lati méret hivatását a következőkben fog­juk elmagyarázni. A szemhatár (7)-el van jelölve. Miután a mérőlécet vagy lapot az imént 100 leírt módon felállítottuk és ha a távlati méret a fényképészeti kamara látómezejé­ben foglal helyet, a fényképész az (1) mérőlécet vagy lapot és a távlati méretet magában foglaló színhelyet lefényképezi, 105 ami által a 2. ábrán feltüntetett fényké­pet kapja. Ekkor az (1) mérőléc vagy lap helyzetét alkalmas módon megjelöli, mire azt eltávolíthatja. Miután a fényképész az 1. ábrán látható 110 színhelyet lefényképezte, a fényképészeti szakmában jól ismert módon előállítja a pozitívet és azt a (8,9) szerkezeti vonalak­kal hálózza be, mely vonalak közét oly­kép választja meg, hogy az az (1) mérő- 115 léc vagy lap a fényképen megjelenő ké­pén látható (3) osztásvonalak közének fe­leljen meg. A távlat legtávolabb eső (12)

Next

/
Oldalképek
Tartalom