83781. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cement égetésére és az égetéshez használt forgó hőelvonó kemence
— 2 — tal tartalmazott melegmennyiség nagyobb annál a melegmennyiségnél, amely a (b) kemencében a legelőször betáplált anyag kezeléséhez: szükséges. 5 Indokolt tehát egy bizonyos időpontban a gázoktól a melegtöbbletükeit elvenni, illetve elvonni, ami annál könnyebben is hajtható végre, miután e gázok szárazságuknál és csekély portartalmuknál fogva 10 a hőelvonás végrehajtására leginkább megfelelő állapotban vannak. Ez az elvonás kétféleképpen hajtható végre. Az egyik mód abban áll, hogy a gázáramot többfelé osztjuk, a másik pedig 15 hogy annak hőmérsékletét csökkentjük. Az: első módszer alkalmazása esetén elveszünk egy bizonyos térfogatú gázmennyiséget, amely a (b) kemencében végzendő műveletekhez szükségeltető melegmennyiséget 20 tartalmaza, a maradék pedig a hőelvonóhoz vezettetik. A második módszer szerint az egész gázmennyiség felhasználtatik és megfelelő csökkentett hőmérséklettel vezettetik a (b) kemencébe. 25 A gyakorlatban rendesen a két módszert kombináljuk, mert ha magukban alkalmazzuk, sem az egyik, sem a másik nem tenné gazdaságosabbá a (b) kemencét, csakis a kombinációjuk segélyével sz&bá-80 lyozbató e gázok hőmérséklete, térfogata, melegmennyisége és biztosítható leggazdaságosabb kihasználásuk. Ennélfogva az (a) kemencéből kilépő égéstermékeknek a (h) szabályozó által 85 szabályozott része, a (t) ventilátor szívóhatása folytán fokozott sebességgel tódul az (i) könyökcsövön keresztül, amelyen át ugyancsak a kezelendő anyag a (b) kemencéből az (a) kemencébe ömlik. Az így 40 keletkező huzam magával ragadja a (b) kemence felső részén elrendezett (c) kamrába, mindazokat a porrészecskéket, melyeket az anyag tartalmazott. A (c) kamra fenekén lévő mélyítésekben a porrészek 45 összegyűlnek és onnan eltávolíthatók. Az (a) kemence fennmaradó gázai a (d) porkamrába jutnak és azután a gázok által felhevített (e) kazánban széjjelosztatnak. 50 A gázáram a kazánon való áthaladásai után az újból két részre osztható, mely két résznek egymáshoz való nagysága az (f és g) csappantyúk által szabályozható. A gázáram egyik része a (b) kemencébe 55 tódul, ahol közvetlenül az (a) kemencéből jövő igen forró gázokkal keveredik: a; másik része pedig az (r) tápvízelőmelegír tőn át a (q) ventilátor segélyével a gyárba továbbíttatik, ahol bármily célra hasznosítható. 60 Az (a) kemencéből közvetlenül jövő gázok az (u) cső körül ömlenek be a (b) kemencébe, amely (u) csövön át a már felhasznált és valamivel hidegebb gázok vezettetnek be. Az (u) cső (b) kemencével 65 egy darabból van készítve és vele együtt forog. Az (u) cső a (j) kamrával közlekedik, melybe a hőelvonókazán által már felhasznált gázok bevezettetnek. A (b) kemence belső köpenye, mely ai 70 külső csőitől gondosan elvan szigetelve, tűzálló anyagból van készítve. Ha az (f és g) szabályozókat elzárjuk, akkor az (a) kemence összes gázai a (b) kemencébe tódulnak és az egész egy kö- 75 zönséges kemencévé válik. Ez esetben természetesen mérsékelni kellene a lángot, úgy hogy a szénsav bomlása csak az anyagnak az (a) kemencébe való belépése után kezdődjék. A kemence termelőképes- 80 sége egy közönséges hosszkemence termelőképességére csökken és gazdaságossága is ugyanolyan volna. A hőelvonás (rekuperation) ez esetben nem működnék. Ha azonban az (f) és (g) szabályozókat 85 jól kinyitjuk, akkor a (b) kemence csakis az (i) csövön áthaladó égéstermékekkel tápláltatik és ha ezen gáz az (a) kemence egész térfogatának kb. 1 /8 —71 0 része, akkor elégséges a benne levő nyers anyagnak 90 megszárítására és felmelegítésére. A még hátralevő gázok egész mennyisége hőelvonásra (rekuperatio) használtatnak. Ha az üzem kívánalmai szerint a berendezésnek ilyen módon való működése 95 kívánatos, akkor a (j) kamra nagysága Csökkenthető és az (u) cső esetleg teljesen el is hagyiható. Végül, ha az (f) szabályozót kinyitjuk és a (h) szabályozót majdnem teljesen el- 100 zárjuk, akkor a gázok az (a) kemencéből a hőelvonóba áramlanak és onnan a (b) kemencébe. Minthogy a hőelvonó több részből áll, a hőelvonás könnyen szabályozható, aszerint, hogy hány csőrészt 105 nyitunk meg, többé-kevésbbé az égéstermékek áthaladására, más szóval: változtatjuk a fűtőfelületet. Ez a módszer legjobban felelne meg a nedves eljárásnak és ha a berendezés az nö üzem kívánságainak megfelelően inkább ilyen módon kell, hogy működjék, akkor a (j) kamra és az (u) cső feleslegessé válik és a gázok közvetlenül tódulhatnak a
