83752. lajstromszámú szabadalom • Párnatöltelék művégtagokhoz kötelékekhez és máseffélékhez
Megjelent 1934. évi jú nius li ó 1 5-én . MAGYAR.KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83752. SZÁM. — Vll/e. OSZTÁLY. Párnatöltelék művégtagokhoz, kötelékekhez és máseffélékhez. Dr. Fiiick Henrik orvos Kiél. A bejelentés napja 1921. évi március hó 31-ike. Művégtagokhoz, kötelékekhez és máseffélekhez való párnákban puha alátétanyag gyanánt eddig többnyire nemezt vagy pedig vattát 'használtak. Kitűnt 6 azonban, hogy az ilyen anyagok nem mindig alkalmasak, nevezetesen pedig akkor nem, ha valamely helyen különösen erős felületi nyomás lép fel. Ezt a megfigyelést főleg oly kipárnázásokon, vánko-10 sokon stb. tették, melyek művégtagokhoz vagy pedig ortopédiai célokra vannak szánva. Művégtagok hordásánál gyakran nyomási helyek lépnek fel, melyek arra vezethetők vissza, hogy a puha alátét 15 egyenlőtlen nyomás következteben egy bizonyos helyen annyira összenyomódik, hogy ezen helyen elveszti rugékonyságát és így az egész párnahatást kiküszöböli. Magában véve ismeretes már most ugyan 20 csak idevágó téren olyan anyag, mely alátét gyanánti alkalmazásánál messzemenő képlékenységét; majdnem teljes összenyomhatatlansággal egyesít. Ezen anyag a víz, melyet például derékaljtöltelék gya-25 nánt használnak. Ezen töltelék alkalmazása természetesen korlátozva van. Sok esetben nem jöhet számba vatta, vagy nemezalátétek pótlásául. A találmány célja, hogy a fentjelzett 80 hiányt kiküszöböljük, vagyis hogy oly anyagot találjunk, mely a víztöltelék előnyeit a többi fenti párnázóanyag előnyeivel egyesíti, tehát az összes helyeken egyenletes felületi nyomást tesz lehetővé. 85 Kitűnt már most, hogy például a lenmag ilyen anyag, tehát, hogy ez oly pámatölteléket ad, mely szilárd halmazállapotú tömegtermény, kis fajsúlyú, különben pedig a fentebb említett tulajdonsága van. 40 Ha ilyen masszával töltjük meg például műlábak párnázatát, úgy a vánkos a lenmag jó képlékenysége folytán teljesen a csonk formájához simul, iigy, hogy — mint azt kísérletek mutatták — nyomási helyek fellépését elkerüljük. Az ilyen töltelék általában elégséges az összes előforduló eseteknél. Megeshetik azonban, különösen ha arról van szó, liogy ékalakú testeket, mint pl. a tubert kell megtámasztani, hogy az ék hegyén fellépő 50 rendkívül nagy felületi nyomás folytán a párnahatás esetleg nem volna elégséges. Ilyenkor az az eset állhatna elő, hogy a szemcsés töltelékanyag félrenyomódik és így ott lassanként nyomási hely lép fel. 65 Azonban éppen ezen nyomási helyek rendkívül kellemetlenek a művégtagok hordásánál. A találmány célja, hogy íwefc fellépése ellen is biztosítékot nyújtson. Ezt úgy érjük el, hogy a fentemlített sima 60 szemcséjű anyaghoz nagy rugalmasságú anyagot, pl. faktist vagy tollpelyhet adunk. Magát a párnát ekkor pl. úgy képezzük ki, hogy a két töltelékanyag használat alatt különböző rétegekben fekszik, 65 oly módon, hogy a legerősebb nyomás helyén a hozaganyag, a többi helyen ellenben a másik anyag, tehát például lenmag van. Ebből következik, hogy a keverési arányt a körülményekhez! képest külön- 70 bözőképen kell megszabni. Ha arról van szó, hogy tömörebb párnát készítsünk, úgy például a töltelék kétharmadrészét lenmagból, egyharmad részét pedig faktisból állítjuk össze. Más esetben a keverési 75 arányt fordítva alkalmazhatnék. Szabadalmi igények: 1. Párnatöltelék művégtagokhoz, kötelékekhez és máseffélékhez, jellemezve
