83749. lajstromszámú szabadalom • Nyomtató távíró berendezés

~ 3 — hasítékában leng s szárának egy részén (201) tekerccsel van körülvéve, melyet a (203) és (204) vezetékek a váltóáram forrá­sával kötnek össze. A (219) fegyverzetnek 5 a (200) polarizáló mágnes fölé emelkedő része két kilincset hord, melyek a (212) kerék fogaihoz képest úgy vannak elren­dezve, hogy a (219) fegyverzet, minden kilengése alkalmával, a (212) kereket el-10 bocsátja és a (213) szalagdobnak lehetővé teszi, hogy két-két kerékfog közötti szög­távolság felével elforduljon. Ha a (203, 204) vezetékekkel összekötött (201) teker­csen váltóáram halad át, akkor a (219) 15 fegyverzet az árammal szinkron lengést végez és elbocsátja a' (212) kilincskereket, mely tehát az áram váltakozásainak meg­felelően forog. A (202) transzformátor (199) primér tekercse a váltóáram forrásá-20 val Van összekötve és a (198) szekundéi­tekercsben a kilincskereket működtető váltóárammal egyenlő frekvenciájú ára­mot gerjeszt. A (198) szekundér tekercs egyik sarka földelve van, másik sarka 25 pedig a (215) tartóval van összekötve, me­lyen a (10) feladó szalag, ezen pedig a két (17, 18) kefe nyugszik. A <213) szalagdob­nak egy középső (216) fogkoszorúja van, mely a (10) szalag közepén kiképezett 30 lyuksorral kapcsolódik és ezáltal a szala­got mozgásba hozza. A (215) tartó úgy van elhelyezve a (70) tengelyhez képest, hogy a (17, 18) keféknek a (215) tiartóval való érintkezési pontjain áthúzott vonal a (10) 35 szalag (8) vagy (9) harántvonalával (4. ábra) esik össze, midőn a (213) dob nyu­galomban van, mimellett az említett ha­rántvonalak távolsága a szalagnak a (219) fegyverzet befolyása alatt végzett egy­tO egy elmozdulásával egyenlő. A szalagnak a dob (216) fogaival kapcsolódó (5) középső lyukai célszerűen a (8) harántvonalakon vannak kiképezve. A (25, 26) ellenállásokon át alacsonyabb tö feszültségű váltóáram jut folytonosan a vezetékbe a (202) transzformátor (198) sze­kundér tekercséből, amely áram a vezeté­ket elektrosztatikailag szabaddá teszi, aminek előnyei a távirászatban jól ismer­i0 tek. Ez az áram, midőn a (105, 106) veze­tékekbe jut, gyönge arra, hogy a nyom­tató fegyverzetek valamelyikét műkö­désbe hozza, azonban fázisa természetesen megegyezik a nyomtató áram fázisával. i5 A (30) felvevő készülék összes fegyver­zeteihez egy közös (27) állandó vagy elek­tromágnes tartozik. Az (1, 2, 3, 4) jelek nyomólapjait a (31, 32, 33, 34) fegyverze­tek hordják, melyek a (28) tengely körül lengnek, ahol ezen tengelyt a (27) mágnes 60 alsó részéhez erősített (28) sárgaréztuskók hordják. A fegyverzetek szabad végei a (27) mágnes vonzóhatása alatt rendes kö­rülmények között egy síkban tartatnak s nyomólapjaik a felvevő felülettel nem 65 érintkeznek, A (36) felvevő szalag és a fölötte levő (37) festékszalag a (35) alzat fölött mozog. A 6. ábra szerint a (4) nyomólaphoz tartozó (24) elektromágnest a (36') sárgarézkar foglalja a (27) mágnes- 70 hez és sarkai a (34) fegyverzet közelében feküsznek, úgy hogy a (24) mágnes, mi­dőn gerjesztetik, a (34) fegyverzetet ma­gához vonzza és a (4) nyomólapot a (35) alzaton levő festék- és felvevő-szalagra 75 üti. Ugyanilyen módon működtetik a (21, 22, 23) mágnesek a (31, 32, 33) fegyverze­teket. Minthogy a (27) mágnes a fegyver­zeteket polarizálja, a (21—24) elektromág­neseken áthaladó áramok csak akkor 80 lesznek hatásosak, ha irányuk megfelelő, így pl. a (106) vezetékből jövő pozitív áram mindkét (23) és (24) mágnesén átha­lad, azonban csak a (34) fegyverzetet hozza működésbe, míg az ugyanazon mág- 85 neseken áthaladó negatív áram csak a (33) fegyverzetet befolyásolja. A (105) vezeték­ből jövő pozitív áram viszont a (21) és (22) mágneseken halad át, de csak a (32) fegy­verzetet működteti, míg a megfelelő ne- 90 gatív áram csak a (31) fegyverzetet hozza működésbe. A négy nyomtató jel két csoportba van osztva s az (1) és (3) jel az egyik cso­portba, a (2) és (4) jel pedig a másik cso- 95 portba tartozik. Mindegyik csoportnak mindkét jele egyszerre is lenyomtatható, amennyiben a két vezetéken egyszerre be­érkező pozitív áram a (2) és (4) jelt, a ne­gatív áram pedig az (1) és (3) jelt nyom- 100 tatja le. Az 1. ábrán látható alakzatnál a (2, 4) jelcsoport az (1, 3) csoporttól az ezen je­lekből összeállítható közópszélességű betű félszélességével el van tolva, azonban ha a 105 két csoportot felváltva és egyenlő időkö­zökben nyomtatjuk a szalagra, akkor a 2. ábra szerinti sémát kapjuk. Ha ezen sémá­ból a feladó megfelelő kiképzése által egyes részeket kihagyunk, akkor a meg- no maradt részek a leírt módon olvasható szöveget fognak adni. Az előbbiekből kitűnik, hogy a megsza­kítatlan váltóáramnak egy periódusa alatt valamennyi jel lenyomtatható és két. 115 periódus alatt a jelek kétszer nyomtatha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom