83746. lajstromszámú szabadalom • Por-, lég- és hőszigetelő elzárás ablakokhoz, kirakatokhoz és szekrényajtókhoz

egy rugós retesz vau feltüntetve, amelylyel két tolórúd révén a zárósíneket mozgathatjuk. A 14. és 15. ábrán egy ablakkeretrésznek és 5 a hozzátartozó tokoldalnak keresztmetszetét mutatja, a keretben és a tokban alkalmazott rovatékok, illetve ezekben a zárósín elhelyezésének feltűntetésére. A 16. ábrán egy üres ablaktok látható a 10 zárósínek nyitott, a 17. ábrán pedig ugyanaz a sínek záró helyzetének megfelelően. A 18. ábra végül az ablak, illetve ajtó sarokpánt felől keretrészének és a megfelelő tok-15 oldal kiképezését láttatja keresztmetszetben.. A berendezés alábbi részletes ismertetésében az egyes szerkezeti elemcsoportokat egy-egy betűvel, az egyes elemeket pedig ; számokkal jelöljük. A 2—5. ábrában lát-20 ható (al) szerkezet lényegében egy (1) lemezből, ebbe erősített csapok körül elfordulható (2) szögemelőből az utóbbival a (3) rúd révén összefüggő. (4) egykarú emelőkből, végül a (2) szögemelővél közös 25 csapra erősített csapos (5) forgattyúkarból áll. Ugy a szögemelő hosszabbik karjának, mint a (4) emelő karjának szabad végéből egy hengeres kis csap áll ki, amely a (6), illetőleg (7) sínek furatába akaszt-30 ható. A 6. ábrán látható (a.2) szerkezet kivitele és alkatrészei az (al)-ével lényegében megegyeznek. A (bl) segédemelő egy (8) lemezre erősített egykarú (9) emelőből áll, amelynek szabad végéből szin-35 tén egy kis csap áll ki. Az (al) szerkezetrész (5) forgattyújának csapos végéhez csatlakozó (10) tolórúd, illetőleg a felső egyszárnyú ablakrészhez tartozó elzáró berendezés működtetésére szolgáló rugós 40 (6) retesz a rajzból kivehetően egy egykarú (11) emelőből ezzel közös csapra erősített két végén rugókkal megfogott bütyökből áll, amit kétoldali elmozdításában egy (12) csapocska határol. A (11) emelői 45 szabad végével a (10) tolórúd csuklósan függ össze. Megjegyzendő, hogy a külön fel nem tűntetett (b2) alkatrész a (bl)hez hasonló kivitelű, de ahhoz képest fordított lerendezésű. Az alsó kétszárnyú ab-50 lakrész tokjában az 1. ábrán megjelölt helyen alkalmazott és a 10—12. ábrákon bemutatott (dl) és ehhez hasonló, de fel nem tüntetett (d2) szerkezetrész egy (13) lemezre erősített (14) szögemélőből áll, 55 amelynek egyik karjában egy (15) hasíték van kiképezve, másik karjánák vége pedig szintén egy kis csappal van ellátva. Magában a lemezben, az alább említendő vonórúd csapjának átbocsátására eg3* (16) hasítékot képezünk ki. Az alsó kétszárnyú 6( áblakrész zárószerkezetének működte lésén©, illetve egv felső és alsó tolórúdjának elmozdítására szolgáló forgócsapos rugós (f) retesz, a két tolórudat egyszerre tolja el, illetve húzza vissza. e; Az ablaktok rovatékaiba helyezett (6. 7) sínek végeit az (al, a2) szerkezetrészek, illetőleg a (bl, b2) segédemélők emelőinek csappal ellátott végeibe akasztjuk. Az utóbb említett alkatrészeket az ablaktok- 7( nak az 1. ábrán megjelölt helyein a tokba bevéssük úgy, hogy az emelők a sínekhez képest alkalmas helyre kerüljenek. A felső egyszárnyú ablakrésznél ilyformán a három sín egymással az (al, a2) részeikben 71 lévő emelőrendszerek révén összefügg. Könnyen megérthető, hogy ha a (10) tolórudat a (c) retesszel lefelé húzzuk, akkor a sínek teljesen a tok rovatékaiban foglalnak helyet és azokból nem állnak ki, 8( úgy amint ez az 5. és 15. ábrán láthatói. Ha most az ablakszárnyat behajtjuk a tokba, azaz az ablakot bezárjuk és azután a (c) retesszel a vonórudat felfélé toljuk, akkor a sínek a tokból részben kikerül- 8í nek és az ablakkeretnek a tok rovatékaival szemközt lévő rovatékaiba hatolnak be, amint ez a 14. ábrán van feltüntetve, azaz! a tok és keret között lévő rést befedik úgy, hogy azon sem levegő, sem por nem 9C hatolhat keresztül. Kétszárnyú ablakoknál a (dl) és (d2) szerkezeteket az 1. ábrán megjelölt helyen alkalmazva, mindkét szerkezet (14) emelőjének (15) hasítékába egy-egy vonó- 9j rúd megfelelő csapját akasztjuk, míg a rudak másik végét a forgó csapos (7) retesz (17), illetőleg (18) nyúlványaival kötjük össze. A retesz elfordításával a kétszárnyú ablak tokjának felső és alsó víz- ic szintes oldalában elhelyezett zárósíneket szintén egyszerre mozgathatjuk el. Egyszárnyú szekrényajtónál az említett szerkezeteket a tok belső oldalán alkalmazzuk, hasonlóképen a segédemelőket is. ic A rugós reteszek elmaradnak, ezek helyett egy rugós segédemelőt alkalmazunk, amelyet egy kívülről kezelhető forgattyúval látunk el. Az ablak, illetve ajtók sarokpánt felőli n oldalát a 18. ábrán keresztmetszetben látható módon alakítjuk, azaz a keretnek a tokhoz való illesztései után a tokban és keretben egy-egy rovatékot képezünk ki, amelyek között a tokba erősítve egy (19) 11 betétet alkalmazunk.