83738. lajstromszámú szabadalom • Óramű
— 2 — mutató van felerősítve. A (d3) keréknek (e3) karmantyújára (f3) óramutató van felerősítve. A (g) kar (1. ábra) a (h) pont körül forgathatóan van ágyazva és az 5 ingával leng. A kar a szokásos (k) villával van ellátva, mély az inga (c) szárát körülfogja. A (g) kar, a (gl) karral, a (g2) csap számára való keretet alkot. A (g2) csapra széles (m) kilincs van felerő-10 sítve (2. ábra), melynek három (ml, m2, m3) fokozata van. A (pl, p2, p3) rekesztőkilincsek a fogaskerekeknek ellenkező- irányú elforgatását akadályozzák meg. A (dl) keréknek (6. ábra) egyetlen mély (ql) 15 bevágása van, míg a (d2) kerék öt sekélyebb (q2) bevágássál van ellátva. Az óramű a következőképpen működik: Az óraműnek, a feltételezett módon, félmásodperonyi lengési idejű ingája van, 20 melynek lengéseit elektromágnes szabályozza, ha a lengés amplitúdója bizonyos mérték alá sülyed. Valahányszor a (c) inga az egyik irányban, még pedig balfelé kileng (1. ábra), 25 az (m) kilincsnek (ml) fokozata a (dl) kereket szintén balra, tehát az óramutató járásával ellenkező irányban egy osztással elforgatja és ennek megfelelően az (fl) másodpercmutató is elmozog. 30 Az inga visszafelé lengésénél, az (m) kilincs, a (pl) kilincs által elrekesztett (dl) fogaskerék következő foga fölött elcsúszik. Ez mindaddig ismétlődik, míg a kilincs 35 a (dl) kerék (ql) hasítékával nem kapcsolódik. Ekkor az (m) kilincs (ml) fokozata oly mélyen csappan be, hogy az (m2) fokozat a (d2) kerék fogával is kapcsolódik és ennek következtében az inga 40 balfelé lengésénél mindkét (dl, d2) kerék egy-egy fogosztásisal vitetik tova, miáltal a másodperc- és a percmutatónak megfelelő, egyidejű mozgása létesül. Az ingának jobbfelé lengésénél az (m2) fokozat ismét 45 kiemeltetik a (d2) kerékből és csak a (dl) ikeréknek további, teljes fordulata után kapcsolódik ismét a (d2) kerékkél. Az(m) kilincs (m3) fokozata eddigelé a (d3) kerékkel még nem kapcsolódhatott. Ez csak 50 akkor válik lehetségessé, ha a kilincs a (d2) kerék valamely (q2) bevágásába csappan; ezek a bevágások a (d2) kerék minden tizenkettedik fogánál vannak Kiképezve. Amikor tehát a két első fogaskerék 55 (ql) és (q2) kivágásai összeesnek, még pedig úgy, hogy az (m) kilincs (ml) és (m2) fokozatai a bevágásokba becsappanmak, az (m3) fokozat a (d3) kerékkel kapcsolódik és így az inga következő jobbfelé lengésénél mind a három kerék egy-egy 6 fogtávolsággál vitetik tova. Az órakerékaiek ezen, az óramutatóra átvivődő mozgása, a perckerék ötös osztásának megfelelően, 12 peroeinkint lép fel. Az órakeréknek az (m3) kilincs kicsúszásánál 6 való visszaforgatását is (p3) kilincs gátolja meg. Természetes, hogy a kerekek sajátos szerkezete és méretei, az inga lengési hoszszának megfelelőein változtathatók. Másod- 7 percmutató nélküli, de félmásodperc ingás óraműnél a (dl) fogaskerék a perckerék és a percmutató mozgatása szempontjából elengedhetetlen. Az óramű további fogaskerekek hozzá- 7 adásával tovább fejleszthető. A fogaskerekek a fent ismertetett módon, szintén egymástól függőségben járnak. Bizonyos esetekben1 célszerűnek bizonyul a két (d) fogaskerék közé közbeeső fogas- 8 kerék beiktatása, mely maga nem működtet mutatót vagy más jelzőszerkezetet, hanem gátolja a kerekek közötti mozgásátvitelt, kivéve természetesen a kilincs áltál létesített mozgás átvitelét. 8 így pl. öly óramutatóval ellátott óraműnél, mely minden egyes fordulatnál 24 órát jelez, a (d2) és (d3) kerekek közé hatvan fogat tartalmazó közbeeső kereket iktathatunk, melynek fogai váltakozva mé-J9 lyebben és laposabban vannak bevágva. A keréknek tehát harminc mélyebb és harminc laposabb foga van. Valahányszor tehát a (dl) és (d2) kerekek azt a helyzetet veszik fel, mélyben az (ml) és (m2) 9 kilincsek a (ql) és (q2) kivágásokba csappannak, a közbeeső kerék egy-egy fogszélességgél továbbforog, de a (d3) órakerék csak akkor vitetik tova, ha a kilincs a közbeeső kerék mélyebb fogába kap- 1 csolódik. A perokerékbe mélyen bevágott fogak számának, valamint az órakerék fogszámának változtatásával is előállíthatunk 24 órás számlappal ellátott óraművet. 1 így pl. a másodperc- és a perckerébnek 60—60 és az órakeréknek 72 foga lehet. A másodperckeréknek egyetlen (ql) és a perokerékmek három (q2) kivágása van. Ezen esetbein az órakerék minden 20 perc- 1 ben vitetik tova. Az órakerék emellett valamivel nagyobbat forog, mint amekkora forgást a mutatónak a számlapon forognia szabad volna, ahol is a különbség a fordulatnak 1/360-ad részét teszi ki. Ez i a különbség azonban lényegtelen, mert gyakorlatilag az óramű rekesztőkilincse kiegyenlíti, amennyiben a maghajtókilincs
