83732. lajstromszámú szabadalom • Óramű

— 112 — ágyazva. A (19) fogaskeréknek meghosz­szabbított hüvelyszerű (19a) agya majd­nem egészen a (16) kiszélesbítés egyik ol­daláig terjed és ennek helytálló (16a) ré-5 szét körülveszi. A (12) fogaskeréknek aránylag rövid (12a) agya van. A (19) fogaskerék a (21) tengelyen elren­dezett (20) fogaskerékkel, az ugyanezen a tengelyen elrendezett (22) fogaskerék pe-10 dig a (23) tengelyen elrendezett (23a) fo­gaskerékkel kapcsolódik, amely az egész­ben (24) jelzéssel megjelölt akasztóművet működteti. A (25) tekercsrugó egyik szélső szaka-15 szávai a (12a) agyat szorosan veszi körül, úgy hogy a primérmotor által forgatott (12a) agy ezt a rugószakaszt megcsavarja. A rugó másik szélső szakasza hasonlóan szorosan veszi körül a (19a) agyat és a le-20 tekercselődése közben kifejtett erő által a (19) fogaskereket forgatja. Az erőátvivő tekercsrugó közbenső, a rajz szerint négy menete a (16) kiszélesbítést körülveszi, de vele a 3. ábra szerint nem érintkezik. Az 25 agyak a rajz szerint ellenkező belső vé­geiken (26)-nál, illetve (27)-nél enyhén kúposak. A primer hajtórugó letekercselődése közben a (12) fogaskereket forgatja és a 30 (25) rugónak azokat a meneteit, amelyek a (16) kiszélesbítést körülveszik oly mó­don feszíti meg, hogy ezek a menetek a kiszélesbítéssel érintkezésbe jutnak, ami a motorrugó további letekercselődését meg-85 akasztja és ebben a négy menetben elég erőt halmoz fel, hogy a (19) kereket for­gassa és az órát hajtsa. Ha ez a felhalmo­zott erő felhasználódott, a motorrugó to­vábbi letekercselődése • a leírt működést 40 megismétli. Ilymódon a járómű minden egyenletes erőhatásnak van alávetve, te­kintet nélkül a letekercselődő motorrugó erejének gyöngülésére, ami lényeges előnyt jelent erőátvivő tekercsrugóval 45 felszerelt minden óránál, akár hosszú­járású az óra, akár más szerkezetű. Minthogy a (25) rugó menetei nyitották, vagyis egymástól el vannak választva, míg a rugó a motor elcsavaró hatása alatt 50 áll, a meneteknek egymással való legcse­kélyebb érintkezése meg van akadályozva. Ez az érintkezés ugyanis az erő átvitelét közvetlenül oly módon befolyásolná, hogy az átvitel időszakait meghosszabbítaná. 55 Ha a rugó menetei egymással érintkezné­nek, a primérmotor működési szakaszai 3—30 percnyi időközökben követnék egy­mást, ami ingaszerkezetnél nem annyira hátrányos, mint kiegyenlítőrudas szerke­zetnél. mert ennél az időjelzésben túlsá- 60 gos változásokat okozna. Ha a rugó mene­tei, amint leírtuk és a rajzon látható, egy­mástól el vannak választva, ezek a műkő dési szakaszok percenkint kb. 200-szor Is­métlődnek, minek következtében a (25) 65 rugó az akasztómű és a központi tengely között rendezhető el, úgy hogy a primér­motorrugó ezt a tengelyt az erőátvivő rugó szabályozó hatása alatt közvetlenül hajtja, az erőátvivő rugó pedig az akasztó- 70 művet működteti, ahelyett, hogy ez a rugó a mutatótengely és a primérmotor között volna elrendezve és a primérmotor leteker­cselődő rugója a mutatótengelyt a járómű útján hajtaná, ami a hajtott elemcsoport 75 oldalán fellépő forgató nyomaték változá­sát növelné. Minthogy továbbá a forgató nyomatéknak ez a változása oly mérték­ben csökken, amily mértékben az átvitel frekvenciája növekszik, az erőnek a pri- 80 mérmtorról való átvitelének frekvenciája növekedése nagyon fontos a (25) rugó vagy szabályozó működésére nézve. A 3. ábrán az agyaknak (26)-nál és (27)­nél látható kúpos kiképzése nagy mérték- 85 ben túlozva van. A gyakorlatban a kúpos kiképzés az agy illető végétől hátrafelé, kb. oly távolságra terjed, amely a tekercs­rugó drótjának átmérőjével egyenlő, tehát kb.. 0.85 mm. A kúpos rész hajlásszöge kb. 90 2—3°. Az agyak kúpos kiképzésének hatása abban áll, hogy megakadályozza a rugó­nak a (12) vagy (19) fogaskerék homlok­oldalához való súrlódását. Az a csavarási 95 feszültség, amelyet a (25) rugónak a (16) kiszélesbítés felett a két (12a) és (19a) agy között levő menetei összehúzódása lé­tesít, természetesen azokat a meneteket, amelyek az agyak széleit veszik körül, az 10 agyak átmérőjénél kisebbre húzza össze. Ha tehát mindegyik agy átmérője egész hosszában egyforma volna, annak belső vége függélyes vállrészt alkotna, úgyhogy a drót körkeresztmetszete és a meneteknek 10 az agyak között levő térben való összehú­zódása folytán a rugómeneteik az agytól való eltávolodása az említett hátrányos hatású összetorlódást okozná. Ha azonban az agyak ellenkező belső végeiken kúpo- li san vannak kiképezve, az illető menetek fokozatosan mennek át a helytálló (16) kiszélesbítésbe, miáltal az említett súrló­dás elkerültetik ós a primérmotor erejé­nek a tekercsrugó útján való átvitele 11 veszteség nélkül és oly módon történik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom