83731. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniáknak elemeiből való szintétikus előállítására

Megjelent 1934. évi junius lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83731. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás ammóniáknak elemeiből való szintetikus előállítására. L'Air Liquide Société Auonyme pour l'Etude et l'Exploitatioii des Procédés Geoiges Claude cég- Páris. A bejelentés napja 1920. évi március hó 13 ika. Franciaországi elsőbbsége 1917. évi március hó 31-ike. Ismeretes, hogy az ammóniák szintetikus előállítása elemeiből kiindulva, ezideig iparilag csak úgy volt foganatosítható, hogy a gázokat .a reakció előtt bizo-5 nyos nyomás alá hozták. Ilyen nyomásul 1—100 atmoszférát ajánlottak, mimellett sötétvörös izzáson felüli hőfokon dolgoztak valamely katalizátor jelenlétében, vagy katalizátor nélkül. Habernek sike-10 rült azután olyan, iparilag hasznosítható eljárást létrehozni, melynél szintén aránylag nagy hőfokon és katalizátorok jelenlétében dolgoztak, azonban magasabb nyomások, nevezetcsen: 100—200 atmoszféra 15 használatával, aminőket a komprimált gázok iparágában már használtak és melyek ennek dacára abnormálisan magasaknak tekintetnek. Egyébként ezt a kérdést tárgyaló, a 20 „Zeitschrift für Elektrochemie" XIX. kötete 1913. évfolyamában megjelent munkájában Haber maga is megadta azokat a nyomósokat, melyekkel dolgozott és melyek a fent említett határok közé esnek. 25 Továbbá azt is megemlítette ott Haber, hogy az NHs-hozadék elméletileg csak akkor nő arányosan a nyomással, ha a reakció feltételei csak csekély ammoniákhozadék elérését engedik meg és hogy a 10 nagy koncentrációfokok szempontjából a nyomás növelése már nem oly előnyös. Ennek a vélekedésnek helyességét lát'? szanak igazolni a Haber által a 100—200 atm. nyomásoknál az egyensúlyban elér• hető ammóniákhozadékokra vonatkozólag megadott számok is. Ezek a számok arra a hibás következtetésre vezettek, hogy ha — ami nincs indokolva — lehetséges lenne belőlük a nagyobb nyomásoknál elérhető ammóniákhozadékokra következtetni, ezek K> a hozadékok szükségképpen abban a mértékben kellene, hogy csökkenjenek, melyben a nyomás nő. Ezen előítélet hatása alatt a szakértő természetesen arra a meggyőződésre kellett hogy jusson, hogy a 45 nyomásnak 200 atm.-n túl való növelését kedvezőtlennek tartsa, főleg amikor már 200 atm. nyomás is elegendő nagynak bizonyult a gyakorlatban arra, hogy alkalmas eszközök segítségül vétele mellett a 50 nitrogénnek teljes vegyülését idézze elő a hidrogénnel. Ebben a feltevésében megerősítve kellett, hogy érezze magát a szakértő még azért is, mert az ammóniákhozadéknak így előidézett, aránylag kis növe- 55 kedése tetemesen nagyobb energiafogyasztással kellett hogy járjon, mely feltevés annál is inkább indokoltnak látszott, mert a gázok gyorsan növekedő összenyomhatatlansága folytán a munkaviszonyok még 60 kedvezőtlenebbé válnak. Egyébként már tisztán gyakorlati szempontból is rendkívül nehéznek látszott a fentieknél magasabb nyomások alkalma-Ztisa, illetve a készülékeknek, melyekben 65 azokat használják, tömören zárva tartása és a nyomásoknak nagy hőfokkal való kombinálása. A fent említett különböző tekintetek arra kényszerítettek tehát, hogy a nyomá- 70 sok 150—200 atmoszférán túl való fokozásának, aminő nyomásokat ezideig használtak a komprimált gázok iparágában, minden gondolatát mellőzzék. Tényleg, Haber