83726. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bitumenes tüzelőanyagok teljes elgázosítására

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI B1K,,SÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83726. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés bitumenes tüzelőanyagok teljes elgázosítására. Breisig Albert vegyészmérnök Wien. A bejelentés napja 1922. évi május hó 23-ika. Ausztriai elsőbbsége 1921. éri május hó 25-ika. A találmány célja, hogy váltóüzemű generátorokban a tüzelőanyagok folyto­nos elgázosítását azok nedvességtartalmá­tól nagy mértékben függetlenítsük. , Igen nedves tüzelőanyagok elgázosítá­sánál a nedvesség elpárologtatására és a képződött vízgőznek a távozási hőmérsék­letre való túlhevítésére szükséges meleg oly nagy a folyamathoz különben szüksé-i ges meleghez képest, hogy ez utóbbi alig jön számba. így, pl. 45.3% vizet, 6.3% hamut, 22.1% tiszta kokszot, 7.4% kát­rányt, 18.9% gázt és gázvizet tartalmazó tüzelőanyagnál a nedvesség elpárologta-i tására és a gőz túlhevítésére szükséges meleg az összmelegszükségletnek 80%-a. Ezen körülmények a bitumenes tüzelő­anyagok nedvességtartalmának szűk ha­tárokat szabnak azoknak a váltóüzemű I generátorokban való folytonos elgázosítá­sánál. A generátorgázban, amely a fúvási idő­szak alatt képződik, azon hőmérséklet folytán, amellyel a generátor .kokszréte-i gét elhagyja, jelentékeny saját meleg, továbbá CO és esetleges egyéb éghető gá­zokban való tartalma miatt meglehetős nagy égési meleg van felhalmozva. Mint­hogy azonban ezen generátorgáz sok nit-I rogént és szénsavat tartalmaz, annak fűtőértéke köbméterenként nem igen nagy. Ezért nem előnyös, ha ezen generá­torgázt nagyobb mennyiségben vezetjük át az elgázosítandó tüzelőanyagon. Ezért i a melegrefűvó gázok saját és égési mele­gét a váltóüzemű generátorokban főleg az elgázosítótér külső hevítésére használják fel. Ezenkívül a váltóüzemű generátorok távozó melegét a gázosításra szükséges I gőzmennyiség tvilhevítésére is felhasznál­ták. Ezzel azonban a távozó melegnek csupán csekély részét lehet racionálisan hasznosítani, mert tapasztalat szerint a túlhevített vízgőz ezen távozó melegnek csak 25—30%-át veheti fel a gázosító fo~ 4> lyamat káros befolyásolása nélkül. Az említett okokból az elgázosító térben a melegszükséglet fedezésének főforrása az, hogy az elgázosítandó tüzelőanyagréte­gen a forró vízgáz-gőz keveréket közvet- 50 lenül átvezetjük. Minthogy azonban az előállított vízgázzal az elgázosító térbe bevezethető melegmennyiség a nyers tü­zelőanyag fix szén- és hamutartalmánál fogva változhatatlanul határolva van, a 55 tüzelőanyagoknak váltóüzemű generáto­rokban való folytonos elgázosításához és gáztalanításához az ismeretes eljárások­nál csak oly tüzelőanyagok használhatók, melyeknél a fix széntartalom a nedvesség- 60 tartalommal bizonyos arányban áll. A találmány értelmében a melegrefúvó gázok saját és égési melegét oly hőakku­mulátorban gyűjtjük össze, melyen az előállított gázt vagy annak egyrészét át- 65 vezetjük, hogy körfolyamban visszave­zessük a tüzelőanyagrétegbe a generátor és az elgázosító tér közötti átmeneti öv­ben. Ilyenmódon a meleget közvetlenül az elgázosítandó anyagra visszük át jó hatásfokkal. Ezáltal az összes bitumenes 70 anyagok felhasználhatók váltóüzemű ge­nerátorban való elgázosításra, míg eddig a csekély értékű tüzelőanyagokat csak közönséges generátorokban lehetett elgá­zosítani, amelyeknél levegőt és gőzt 75 együtt fújnak be és a képződő generátor­gázt a jelenlevő megbontatlan vízgőzzel együtt állandó áramban a felső réte­gekbe vezetik, úgy, hogy az érzékelhető

Next

/
Oldalképek
Tartalom