83677. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyapjúszerű sonatnak, fonatoknak és hasonlóknak viskoseoldatból való előállítására

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83677. SZÁM. — XIV/a. OSZTÁLY. Eljárás gyapjúszerű ionatnak, fonalaknak és hasonlóknak viscoseoldatból való előállítására. Glanzfáden Actien-Gesellschaft cég- Petersdorf. 2. Pótszabadalom a 78007. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1918. évi december hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1918. évi április hó 6-ika. A törzsszabadalom oly eljárást véd, melynek segélyével gyapjú-, pamut vagy selyem kócszerű fonatot, amelyben ilyen jellegű fonalak is foglaltatnak, viscose-5 oldatokból állíthatunk elő, amennyiben az oldathoz felhasznált celluloset szénkéneggel való kezelése és feloldása előtt ily csekélymértékű hydratizálásnak vetjük alá, hogy a fonat nem kap műselyemfényt. 0 A hydratizálás korlátozásának módját a törzsszabadalom és az első pótszabadalom részletesen leírja. A műselyem előállításánál a cellulose eddigelé alkalmazott messzemenő hydratizálása helyett, ame-5 lyet az alkálicellulosenek magasabb hőmérséklet mellett több napon át való pihentetése által érnek el, az új eljárás szerint ezen hydratizálás úgy lesz korlátozandó, hogy a feloldott sejtanyag lehető-0 leg változatlan alakban, vagyis az eredeti anyag gyengítetlen tulajdonságaival legyen az oldatból — anélkül, hogy ezt érni kellene hagyni —- ásványisavas fürdők útján ismét kicsapható. A nátronlúgban 5 való áztatással előállított alkálicelluloset a feloldandó sejtanyag sajátossága szerint egészen 12 óráig terjedő időn át kell normális hőmérséklet mellett pihentetni vagy pedig azonnal a szénkéneggel való kezeg lésnek alávetni és azután feloldani. Az új eljárás értelmében betartandó hydratizálási mód újabb fontos oly részletei voltak megállapíthatók, amelyek az eljárás tökóletesbítését jelentik. 5 Az 1. pótszabadalom megszabja, hogy az áztatott celluloseben lévő nátronlúg a sejtanyag két súlyrészéig röpítés útján távolíttassék el, anélkül, hogy ezen arány pontos betartására különös súlyt helyezett volna. Már most azt tapasztalták, 40 hogy a cellulose két súlyrészén túlhaladó egészen csekély nátronlúgtulmány a viscoseoldatnak és az ebből előállított fonatnak jó minőségét igen hátrányosan befolyásolhatja. 45 Az okozati összefüggés alkalmasint abban áll, hogy nem a csekély marónátrontulmány, mint ilyen, hat károsan az alkálicellulosére, hanem a híg marónátronoldatnak azon része, amelyet a sejtanyag 50 sem vegyileg, sem pedig mechanikailag teljesen lekötni nem képes, gyakorol az alkálicellulosének szénkéneggel való kezelése alatt a cellulosére korai oldóhatást, a tapasztalatok szerint ez az állapot akkor 55 következik be, ha a sejtanyag súly szerint több mint 200% híg marónátronoldatot tartalmaz. A szénkéneggel való, forgódobban eszközlendő kezelésnél (lásd Margosches 60 1906, 43. oldal) a rostokra bontott alkálicellulose golyócskákat alkot, amelyek csekély mennyiségű fölösleges oly lúg jelenlétében, amely a sejtanyagrosttal nincsen tökéletesen összekötve, féligoldott nyálkás 65 réteggel vonódnak be, mely megakadályozza, hogy a szénkéneg a gyengén hydratizált egyes rostokba alaposan behatoljon, úgy hogy a molekuláris mennyiségű szénkénegnek szándékolt alkalmazása 70 esetén a lúgtartalmú vízzel csatlakozóan eszközölt oldás kevésbé lesz tökéletes, másrészt a szénkéneggel való kezelés alatt nátronlúgtulmány jelenlétében nem szándékosan oldott sejtanyagrészek is, melyek 75 az ezen kezelésnél fellépő és szükséges