83641. lajstromszámú szabadalom • Váltakozó áramú gépek és készülékekek számára való tekercselés, melynek elemei egymástól elszigetelt, párhuzamosan kapcsolt rézveretekből állanak

— 141 — kintetében ugyanúgy viselkedik, mint egy megfelelő keresztmetszetű egyetlen vezető. Hasonlóak a viszonyok oly vezetőknél, melyet az 1. ábrával ellentétben nem kö-5 röskörül egyenletesen, hanem csak egyoldalúan vesz körül mágnesezhető közeg, pl. vas, mint pl. elektromos gépek hornyaiba beágyazott vezetőknél. A 3. és 4. ábrák ily vezető saját mezejé-10 nek kialakulását tüntetik fel. (1) jelöli a vezető keresztmetszetfelületét, (2) a vezető saját mezejének neutrális vonalát és (3) a "vezetőt három oldalról körülvevő hatásos vasmagot. Mint az ábra mutatja, ez eset-15 ben a saját mező (2) neutrális vonala nem esik össze a vezető keresztmetszetének középpontjával, hanem a vezetőnek a horonyfenék felé fordított élén excentrikusan fekszik és ennek folytán az áramki-20 szorítás ezen esetben a horony nyílása felé irányul. Minthogy továbbá a mezősűrűség növekedését a vezető egész (h) magasságában állandónak vehetjük, a mezősűrűséget, mint ezt a 4. ábra mutatja, egyenes 25 vonal ábrázolja. A 4. ábrán is az (f) mezősűrűséget az abscissa a tekintetbe jövő pontnak a saját mező neutrális vonalától való (h) távolságát pedig az ordináta adja meg. A vezető saját mezeje itt azonos je-30 lentőségű a horonyharántmező gyanánt ismeretes mágneses mezővel. Az áriamkiszorítás leírt hatásának megszüntetésére a vezetőket több párhuzamosan kapcsolt és egymástól szigetelt részg5 vezetőre szokás osztani, melyek egymással összesodortatnak vagy összecsavartatnaki oly célból, hogy az egyes részvezetőkben indukált elektromotoros erők lehetőleg egyenlők legyenek. Ezt az elrendezést 40 előnyösen nem csak elektromos gépeknek horgonyokba ágyazott rúdtekercseléseinél alkalmazzuk, hanem csévetekercseléseknél is, melyeknél több részyezető van párhuzaúios kapcsolásban alkalmazva és 45 pedig a csévefejeket úgy iszokás elcsavarni, hogy az egyik horonynak fenekén fekvő részvezető az ugyanazon csévét befogadó másik horonyban a horonynyílás közelében legyen elrendezve. Elméleti 50 vizsgálódásokból kitűnik, hogy ha a horonyharántmiezőneki leírt, áramkiszorításnak nevezett hatását el akarjuk kerülni, akkor a részvezetéket úgy kell elrendezni, L hogy a következőkben (M)-el jelölt S h^ 0 55 érték valamennyi vezető számára egyenlő nagy legyen. Ezen képletben (li) a részvezetőnek a rúd vagy cséve alapjától mért változtatható távolságát, (L) a rúdnak vagy csévénék a vasmagban fekvő egész hosszát és (dl

) ennek differenciáját ( jelenti. Ha feltételezzük, hogy a részvezető egymásután az (L) összhossznak egyenlő nagy darabjain megy át (h1

, h2

, h3

, stb.) távolságokban, akkor az (M)-érték ezen ( (h) értékek négyzeteinek összegével lesz arányos. Ha tehát egy lapos vezetőből álló csévénél (5. ábra) a részvezetőket alulról felfelé számokkal jelöljük meg, melyek a horonyban egymásután következő rétegeket adják meg és egyszersmind az illető rétegnek a horonyréz alsó élétől mért távolságával arányos értékeket jelölnek, akkor valamely részvezető M-értéke a fentemlített feltétel mellett arányos lesz az általa átjárt rétegszámok négyzeteinek összegével. Vegyünk pl. egy három menetből álló csévét, melynek négy párhuzamosan kapcsolt (a, b, c, d) részvezetője van és melynél nincsen sem- i miféle elosavarás, úgy, hogy a részvezetők elrendezése az 5. ábrán! feltüntetettnek felel meg, akkor a hornyokban az (a, b, c, d) részvezetők (M)-értéke a következő lesz: f a) (12 + 52+ 92) 2 = 214 b) (22 + 62 + 102) 2 = 280 c) (32 + 72 + 112) 2 = 354 d) (42 + 82 + 122) 2 = 448 Mmin Mmax 448 £ Ezen elrendezésnél tehát a részvezetékék (M) értéke reendkívül eltérő és Mmin 0.48-at Mmax tesz ki. A tekercselésfejéknek már említett ismeretes elcsavarása azzal a hatás- £ sal jár, hogy a résztvezetők a hornyokban a 6. ábrán feltüntetett elrendezést nyerik. Ezek sorrendje az első horonyban változatlan, a második! horonyban az elsőnek fordítottja. A részvezetők (M)-értéke 1 tehát most a következő lesz: a) (12 + 52 + 92) + (42 + 82 + 12?) = 331 b) (22 + 62 + 102) + <32 + 72 + 112) =

319 c) (32 + 72 + 112) (22 + 62 + 102) = 319 d) (42 + 82 + 122) +

(12 + 52 + 92) = 331 1 Mmin _ 319 _ Mmax 331 Az (M)-értékek különfélesége gyakorlatilag ki van egyenlítve, mivel most Mmin Q ^ Mmax A tekercselésfejek leírt elosavarásának 1 azonban gyártástechnikai hátrányai van-