83612. lajstromszámú szabadalom • Egész turbina

— 2 — gítik és azt azután pl. sugárszivattyú se­gélyével a (13) térbe vezetjük. A (11a) és (11b) gyújtógyertyáknak még akkor is biztosan kell gyujtaniok, ha a 5 (11) gyertyák nem működnének. Azon helyeknek, hol a gyújtás és öblítés történik, a (6, 7) vezérlőtárcsákon nem kell diametrálisan egymással szemben len­niök. Azoknak helyét a körülményeknek 10 megfelelően választjuk. Több gyújtási és megfelelő számú öblítési helyet oszthat­nak szabályosan el, a (6, 7) tárcsákon és azáltal minden (2) kamrában a (6, 7) tár­csák egy fordulata alatt több mint egy 15 robbanást idézhetünk elő. A 3. és 4. ábra. az égő turbina oly foga­natosítási alakját mutatják, melynél az égési folyamatot vezérlő szerv, ill. az ezen célt szolgáló szervek oly sebességgel haj-20 tatnak, mely a turbina sebességétől füg­getlenül szabályozható pl. azáltal, hogy ezen szerveket a turbinatengelyró'l haj­tatjuk szabályozható sebességgel. Sok esetben ezen szerveket előnyösen külön 25 erőforrással hajtjuk szabályozható sebes­séggel. A találmánnyal elért előny egész vilá­gos. A találmány különösen gépkocsik explóziós turbináinál alkalmazható elő-80 nyösen. Ütemelkedéseknél, vagy más ellenállások legyőzésénél a robbanások­nak az időegységre eső számának meg­nagyobbításával a gép teljesítménye nö­velhető. Ez a teljesítménynövelés túlter­g5 helés jellegét öltheti, mely esetben át­menetileg nagyobb melegmennyiség fej­lődik. Ugyanígy lehet addig, míg kevés munkára van szükség a normális terhelés alatt maradni, anélkül, hogy a gép ke-40 vésbbé gazdaságosan dolgozna. Minthogy az időegységenként bekövetkező robbaná­sok szabályozása által a gép teljesítménye szabályozható, egyszerű teljesítmény sza­bályozás útján (mely nem befolyásolja a 45 hatásfokot úgy, mint a legtöbb ismert gépnél) a kocsi sebessége megváltoztat­ható anélkül, hogy a szokásos sebesség­váltóművet használni kellene. Ügymint az előbbi foganatosítási alak-50 nál a 3. ábra az (1) tengely közül elhelye­zett, nagyszámú helytálló (2) égési kam­rákkal ellátott (5) égési turbinát tüntet fel, melynek kamrái egyrészt a lapátkere­kekkel szemben, másrészt a (3) térbe tor-55 kolnok, melybe a (4a) csövön át túlnyomás alatt álló éghető gázkeverék vezethető be. A (2) kamrák nyílásai a (6, 7) tárcsa se­gélyével nyithatók és elzárhatók, mely a (19) agy segélyével lazán van az (1) ten­gelyre szerelve. Az agyon a (20) szíjtárcsa 60 van elrendezve, melyet a (21) szíj útján a (22) tárcsa hajt, mely egy ismert (23) sebességváltó áttétel közvetítésével a (24) tárcsától hajtatnak. Végül utóbbit a (25) szíj útján az (1) turbinatengelyen ülő (26) 65 tárcsa hajtja. Világos, hogy az ismertetett gépnél a (6, 7) vezérlő tárcsa forgási sebeissége és ennek folytán a munkamenet, az (1) ten­gely sebességétől függetlenül szabályoz- 70 ható. A 4. ábra szerinti gépnél (1) ismét az (5) égőturbina tengelye. A (2) égőkamrák oly (3) térrel vannak összeköttetésben, melyet a (4) turbokompressor a (4a) csö- 75 vön át nyomás alatt levő éghető gázkeve­rékkel táplál. A turbina (5) gőzkazánba van beépítve, melyben az égésnél szabaddá vált hő nagy feszültségű gőzt fejleszt. A gőz a (15) vezetékeken át az (1) ten- 80 • gelyro szerelt (17) gőzturbinához ömlik. A (6, 7) vezérlő tárcsa itt is a (19) agy­gyal lazán ül az (1) tengelyen. A (19) agyon egy kis (27) gőzturbina van elren­dezve, melyet a (15) vezeték (28) elágazó 85 csövén át gőzzel táplálunk. A (27) segéd­gőzturbinát ismert módon gyorsabban, vagy lassabban lehet járatni anélkül, hogy az égési turbina sebessége változnék. Ez­által a (27) segédgőzturbina tengelyével 90 kapcsolt (6, 7) tárcsákat szabályozzuk. Az 5. és 6. ábra bizonyos számú égési kamrával bíró égési turbinát tüntet fel, mely kamrákban egymás után következő elégések lépnek fel és melyek a lapát- 95 kerék tengelyétől különböző sugárirányú távolságokban torkolnak ki a lapátkerék kel szemben. A találmány előnye abban áll, hogy a lapátkerék nincs annyira az égésnek ki- 100 téve, mint a szokásos szerkezeteknél. A ta­lálmány szerinti gépnél két egymás utáiv következő elégésnek égési gázai sohasem jönnek a lapátkerék ugyanazon helyével érintkezésbe, úgy, hogy oly hely, melyet a 105 forró gázok árama ért, lehűlhet, mielőtt azt a második áram éri; az egymás után következő égési kamrákból kilépő láng tehát úgyszólván tengely irányban ide-oda játszik a lapátkerék mentén, úgy, hogy a 110 találmányt azon körülmény hasznosításá­nak nevezhetjük hogy a legforróbb láng sem képes egy tárgyat elégetni, ha a tárgy mentén elég gyorsan tovább mozgatjuk. A melegnek a lapátkeréken való lehető- 115 leg szabályos, tengelyirányú elosztása cél­jából, a találmány szerint az égési kam­rák, melyekben az elégések egymás után

Next

/
Oldalképek
Tartalom