83607. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tápszer előállítására

— 2 — nant, akkor a kitermelés kisebb és rende­sen nem haladja meg a 60%-ot. Ha a végterméket tetemes vitamintar­talmú, kelesztett kenyér gyártásával kap-5 csolatblan alkalmazzuk, akkor a cukor­anyag készítésénél célszerűen eltekintünk a fermentumok bevonásától. Ennek okát részletesen leírtuk az egyidejűleg benyúj­tott testvérbejelentésben, melyre fönt hi-10 vatkozás történt. Röviden összefoglalva, ezen okok a következők: a közönséges, ke­lesztett kenyérbe csak bizonyos mennyi­ségű ^oldhatói proteint kebelezhetünk .(be abban az alakban, amelyben az ai jelen ta-15 lálmány szerinti végterméket alkotó cu­koranyagban megjelenik, vagyis pepto­nok, peptidek, aminosavak stb. alakjában lévő oldható proteinek gyanánt. Ha ezek túl nagy mennyiséigben vannak jeleni, ak-20 kor a kenyérnek többé-kevésbé kellemet­len ízt és a sütött cipó héjának a kívánt aranyszínű zománc helyett, túl sötét színt kölcsönöznek. Ennek j következtében 1 az említett oldható proteinekben az olyan 25 terméket, mely oly gazdag, inint fermen­tumok!, i különösen papain • alkalmazásai esetén kapott termék, sokkal kisebb meny­nyiségben kebelezhető be a tésztába, sem mint az a kenyérnek vízben oldható B-30 vitamintartalma növelése szempontjából kívánatos volna. Más szavakkal, ha a fer­mentumok segélyével kapott terméket használjuk a kelesztett kenyér gyártásá­hoz, akkor 3 Z termék oly dús ezen old-35 ható proteinekben, hogy annak kisebb mennyisége is elegendő cukrot visz be a kész kenyérbe a kellő íz és a héj kifogás­talan zománcának biztosítására. Ebből kö­vetkezik, hogy ez a csekélyebb mennyiség 40 a kenyérhez hozzáadott vízben oldható B-vitamineket is csökkenti. Ha azonban nem használtunk digestiv fermentumo­kat a cukoranyag előállításánál, akkor több cukoranyagot vihetünk be a tésztába 45 és ennek megfelelően több, vízben oldható B-vitamint a kenyérbe. Az előadottakból kitűnik, hogy a jelen találmány egyaránt kontemplálja a cu­koranyagnak a fent ismertetett módon 50 való előállítását a digestiv fermentumok felhasználásával vagy anélkül. Mint fent említettük, a cukoranyagot célszerűen besürítjük, míg teljesen be nem szárad. Tárolás, szállítás és eladás céljá-55 ból, a teljes beszáradásig (vagyis a fehér cukor szárazságáig) való besűrítós elő­nyös. Bizonyos esetekben azonban, pl. ha az anyag a kenyériparban azonnal fel­használandó és nincs alávetve romboló befolyásoiknak, elegendő lesz a syrupsűrű- 60 ségig való, sőt ennél kisebb mértékű besű­rítés ott, ahol az alkalmazást megállapító feltételek kedvezőek. Ugyancsak megengedhető, sőt szokásos, ámbár kevésbé előnyös, a felsorolt eredeti 65 nyers anyagok összes, vízben, oldható B-vitaminjeit felölelő és sok: cukrot tartal­mazó terméknek akként való előállítása, hogy a nyersanyagot vízzel vagy alkohol­lal való extrahálásnak vetjük alá (az olaj 70 előzetes kivonásával vagy anélkül) és ezt liövetőleg a kapott folyadékot besürítjük. így pl. búzacsírát, az olaj kivonása után, extrahálás céljából, kb. 60° C hőmérsékle­ten, 3 óra hosszat vízzel kavarjuk, amikor 75 is 40—45% cukoranyagkitermelést ka­punk, mely a kezelt eredeti készletben foglalt, vízben oldható B-vitamineket is tartalmazza. "Úgy is eljárhatunk, hogy búzacsirát 80 (melyből az olajat előbb kioldottuk) egyenlő térfogatmennyiségű víz és ethyl­alkohol elegyével extrahálunk, mimellett 25%-os kitermelést kapunk, mely az ere­deti anyag vízben oldható B-vitaminjeit 85 tartalmazza. Ámbár ezen kitermelések mennyiségileg kisebbek, mégis oly gazda­ságosak hogy a jelen találmány szem­pontjából figyelembe jönnek, mert nagy mennyiségű, vízben oldható B-vitamine- 90 ket és ásványi sókat tartalmazó és pro­teinban dús cukoranyagot szolgáltatnak. Ámbár előnyösebbnek tartjuk a nyers­anyagok főzését, elcukrosítását és dige­rálását, amint azt fent leírtuk, találmá- 95 nyunk védelmi körébe esik a vízzel és al­kohollal való extrahálás is. Szabadalmi igények: 1. Eljárás vízben oldható B-vitaminek­ben dús tápszer előállítására, vitamin- 100 tartalmú nyersanyagokból, főleg rizs­hámból, búzakorpából és cereáliák csí­rájából, jellemezve azáltal, hogy a nyers anyagokban foglalt keményítőt elcukro­sítjuk és a vitamineket hordozó cukor- 105 folyadékot besűrítjük. 2. Az 1. alatti igényben védett eljárás fo­ganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a keményítőt felfőzés útján elko­csonyásítjuk, a kocsonyás keményítőt 110 elcukrosítjuk, a jelenlévő proteineket feloldjuk és a kapott cukorfolyadékot besűrítjük. 3. Az 1—2. alatti igényben védett eljárás kiviteli módja, jellemezve azáltal, hogy 115 a kocsonyás keményítőt malátadiastáz hatására cukrosítjuk el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom