83592. lajstromszámú szabadalom • Elektromos akkumulátor
Megjelent 1934. évi jnnius hó 15-én. IIAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83592. SZÁM. — VII/í. OSZTÁLY. Elektromos akkumulátor. Bányay (Németh) Kálmán festő mű v ész Budapest. A bejelentés napja 1922. évi augusztus hó 5-ike. Általános az a törekvés, hogy a térfogat és ezzel együtt a súly csökkentése mellett, az energiának mind nagyobb és nagyobb mennyiségét raktározzuk el a testekben. 5 Ezen cél felé jelentős haladást mutat a jelen találmány tárgyát tevő elektromos akkumulátor, mely lényegileg egy hengeresen vagy hasábosan kiképezett üreges anódból és ennek belsejébe helyezett lca-10 tódból áll. Az ilyen akkumulátor aránylag kis helyet foglal el, amellett dolgozó felületei aránylag nagyobbak, mint az eddig használtaké. Lényeges előnye még az, hogy szilárdsága igen nagy, elgörbülés ellen úgy-15 szólván teljesen védve van és teljesítőképessége az alább részletezendő kiképzés folytán minden eddigi hasonló szerkezetet felülmúl. A mellékelt rajzon a találmány szerinti 20 akkumulátor példaképpen vett foganatosítási alakja van feltüntetve és pedig az 1. ábra egy hengeresen kiképzett anódot tüntet fel a beléje helyezett katóddal, míg a rajz többi ábráin a katód nak 25 különböző foganatosítási alakjai láthatók. Sűrűn lyukazott vékony fémből (pl. ólomból) vagy célszerűbben valamilyen könnyű, nem vezető lemezekből (pl. kaucsuk, kemény papír, Máriaüveg, agyag, 30 porcellán, stb.) álló (1, 2) kettősfalú hengert vagy hasábot képezünk ki, melynek falai által alkotott gyűrűalakú űrt (3) ólomoxidréteggel töltjük ki. Az ó'.om oxidréteg az elektrolitba merítve, rövidesen a for-85 mába merevedik. A katód a szokásos amalgánozolL fémlemezből vagy fémszitaszövetből készül az anód üreges belsejének megfelelő méretben. A katód elkészítésénél számolnunk é0 kell azzal a kívánalommal, hogy az anód és katód dolgozó félüleleinek egymással összhangban kell lenniök. miért is az anódnak aránylag kis terjedelmű üregében elhelyezendő, aránylag nagv felületű katódot a következő módon állíthatjuk elő: 45 a) a (1) tengelyből kiinduló, sugárirányban elrendezett, az anód magasságának megfelelő hosszúságú, (5) lemezekből (1. ábra) vagy b) az (5) lemezeket bár sugárirányban 50 rendezzük el, de megerősítésük nem tengelyen, hanem alul-fölüi, esetleg középütt, (6, ü) gyűrűkön történik (2. ábra), c) a (4) tengelyre fűzött, gyengén kúposán kiképezett és párhuzamosan egymás 55 mellé helyezeti (7) tárcsák sorozatából, melyek a tengely közelében (8) lyukakkal vannak ellátva, oly célból, hogy az esetleg félszabaduló hidrogéngázok felfelé utat találjanak (3. ábra) vagy 60 új a (7) tárcsáknak tengely nélkül való elrendezése útján, mikor is azok összetartását kívül vagy belül alkalmazott (9) merevítők eszközlik (4. ábra). Ezekkel a foganatosítási alakokkal ter- 65 mészetesen neim merül ki a találmány gondolata, mert egy tengely körül csigavonalban vezetett lemezből alkotott katód éppen úgy megfelel a célnak, mintha azt nem kör, hanem tetszőleges négy vagy 70 sokszögű alaprajzú formában készítenők. Magas coliaknál, tehát olt, ahol az amalgám lecsúszásának veszélye forog fenn, az a) és b) szerinti lemezeket helyenként; a B. 9058. alapszámú szabadalomban védett 75 vályús kiképzéssel láthatjuk cl, melyek az amalgám felhúzódását megkönnyítik, illetve annak a lemezekről való leválását elhárítják. A tapasztalat azt mutatta, hogy azoknál 80