83589. lajstromszámú szabadalom • Felbonthatatlan levélbiríték

Megjelent 1934. évi jnnius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83589. SZÁM. — XlII/d. OSZTÁLY. Felbonthatatlan levélboriték Ács Sándor kir. kath. főgymnáziumi tornatanár Jászapáti. A bejelentés napja 1921. évi december hó 29-ike. Jelen találmány tárgya felbonthatatlan levélboríték, melyet a levelboríték anyagának észrevétlen megsértése nélkül felbontani nem lehet, miértis ezen levélborí-5 ték avatatlanok által ki nem nyitható. A találmány alapgondolata abban áll, hogy a levélboríték teljes kinyitását csak oly leragasztott részek oldása teszi lehetővé, melyek teljesen hozzáférhetetlenek, 10 úgy hogy a levélboríték csakis erőszakos rongálással, nem pedig a leragasztott részek szétválasztásával nyitható. A kitűzött célt jelen találmány azáltal éri el, hogy a levélboríték hátlapját kettősen ké-15 pezi ki és a külső hátlap résén vezeti be a levélboríték zárószárnyának nyelvét, melyet ott ragasztással rögzít. Ezen ragasztási hely teljes hozzáférhetetlennótétele céljából a boríték alsó szárnyát oly-20 kép fűzi össze az oldalszárnyakkal, hogy a ragasztási helyek leragasztott felső szárny mellett szintén liozzáférhetetlenekké válnak, oly mértékben, hogy erőszakos rongálás nélkül a ragasztási he-25 lyek egyszerű szétválasztásával a boríték semmiképen sem nyitható annyira, hogy tartalma eltávolítható legyen. A rajzon egyik példaképem kiviteli alakja látható jelen levélborítéknak: az 80 1. ábra a levélborítékot kifejtve, a 2—7. ábrák annak különböző helyzeteit, összeragasztás és lezárás közben, a 8. ábra végül a kifejtett levélborítékon a ragasztási helyeket tünteti fel, melyek 85 előnyösen arab mézgával vonatnak be. A levélboríték (b) mellső részével ismert módon egy darabból állnak, az (e, e') oldalszárnyak, valamint a (g, g') alsó és a felső (m) zárószárny (3. ábra). Az (e, e') 40 oldalszárnyak valamivel hosszabbak a (b) középrész felénél oly kép, hogy azoknak a (b) középrészre való ráhajtásakor, szabad széleik egymást átlapolják és a (3) arabmézga-bevonattal (8. ábra) összeerősíthetők. A rajzon az (e) szárny pon- 45 tosan fél olyan hosszú, mint a (b) középrészfele és az (e) szárny az átlapoláshoz szükséges mértékben hosszabb. Ezen (e, e') szárnyak együttesen alkotják a boríték hátoldalának belső falát, melyre azután a 50 (g, g') alsó szárny ráhajtatik (3. ábra). A (g, g') alsó szárnynak kétoldalt egy-egy (h) bevágása van, mely előnyösen ékalakú, miáltal az alsó szárny egy hosszúkás alakii (g) törzsrészre és egy trapéz- 55 alakú (g') toldatra oszlik. Az (e, e') szárnyakon azoknak végéhez közei egy-egy (f) bevágás van. Az (f) és (h) bevágások közötti méretbeli összefüggések a következők. Az (f) bevágásoknak a (c) hajtás- 60 vonalaktól való távolsága azonos a (h) bevágások mélységével, miáltal az (e, ©') szárnyak áthajtásakor az (f) bevágások egy vonalba kerülnek, a (h) bevágások belső (i) végével. Másfelől az (f) bevágá- 65 sok alsó (k) végpontjának távolsága az (e, e') szárnyak alsó szélétől azonos, mint a (h) bevágások (i) végpontjainak távolsága a (d') hajtásvonaltól, miáltal az (e, 0', g, g') szárnyaknak a (b) közép- 70 részre való ráhajtásakor az (i, k) végpontok egymást fedik. Ez/iltal lehetővé válik, hogy az alsó szárny trapézalakú (g\) részének jobb- és baloldali csücskei az oldalszárnyak (f) résein át, az oldal- 75 szárnyak alá legyenek befűzhetek. 4. ábrán csakis a jobboldali csücsök van az (e') oldalszárny felhajlított sarka alá beillesztve, míg 5. ábrán már mind a két csücsök az (e, e') oldalszárnyak (f) résein 80