83587. lajstromszámú szabadalom • Eljárás értékes termékek előállítására a szén desztillációs gázaiból

Megjelent 1934. évi jnn iu s hó 15 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83587. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás értékes termékek előállítására a szén desztillációs gázaiból. Badische Aniliii- & Soda-Fabrik cég1 Ludwigshafen a/R. A bejelentés napja 1921. évi október hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1920. évi julius hó 16-ika. Azt találtuk, hogy a szén desztillációs gázaiból úgy benzol-szénhidrogéneket, mint ként, valamint végül még esetleg etilént vagy etilénszármazékokat és másefféléket 5 is előnyösen úgy állíthatunk elő, hogy a kátránytól és célszerűen a ciántól is jó­részben vagy teljesen mentesített gázokat közönséges hőmérsékleten aktiv szénnel töltött tartányok sorozatán vezetjük át, me-10 lyek az említett alkatrészeket a megadott sorrendben ad- vagy abszorpció útján,eset­leg vegyi vagy katalitos cserebomlások hozzájárulása mellett, felveszik vagy le­választják. Megfelelő időközökben azután 15 ezen vegyületeket extrahálhatjuk vagy ki­űzhetjük, és pedig a benzol-szénhidrogé­neket előnyösen vízgőzzel, a ként alkalmas oldószerekkel, nevezetesen kénammonium­oldato'kkal és végül az esetleges etilént víz-20 gőzzel; emellett vákuumot és fokozatos nyomáscsökkentést, valamint külön felhe­vítést is segítségül vehetünk. Az eljárást célszerűen úgy foganatosít­juk, hogy megfelelő nagyságú tornyokat 25 szemes aktív szén rétegével, mint az pl. a 290656. sz. német szabadalom szerint elő­állítható, megtoltunk és a kátránytól meg­szabadított, ciánmentes és esetleg többé­kevésbé ammoniáktartalmú gázt (világító-80 gázt vagy kokszológázt) kellő sebességgel rajtuk átvezetjük, mi mellett a kénhidro­gén-torony előtt a katalitos oxidációhoz szükséges mennyiségű oxigént levegő alak­jában, valamint szükség esetén még cse-35 kély mennyiségű ammoniákot is hozzá­keverünk. A széntömegek regenerációját a kivánt termékek kivonása mellett akkor végezzük, midőn az egyik torony hatása le­jebb száll és több hasonló toronynak rend­szeres kapcsolásával, különösen váltókap- 40 csolásával arról gondoskodhatunk, hogy a tisztítás folytonos legyen. A kigőzölést úgy a benzol-szénhidrogéneknél, mint az etilén­nél már csekély mennyiségű vízgőzzel is elérjük, amennyiben már az első vízgőz- í5 mennyiségnek a szénben való kondenzá­ciója az elnyelt szénhidrogéneket kihajtja. A kigőzölést általában szárításnak kell kö­vetnie, amihez példaképen tisztított gázt használhatunk. Bizonyos körülmények kö- 50 zött előnyös, ha a különböző rész-abszorp­ciókhoz különböző fajtájú aktív szenet használunk, amely a sajátos célra a legelő­nyösebbnek mutatkozik. A kezdetben az első tornyokban együtt 55 abszorbeált etilént, valamint homológjait a következő tornyokban a könnyebben ab­szorbeálható benzolnak és homológjainak hatása^ valamint a kénleválasztás ismét kiszorítja ugy, hogy az etilén főmennyi- 60 sége mindig csak a,z utolsó tartányokban található és ezekből koncentrált etiléngáz alakjában kapható meg, mi mellett a gázt az ammóniáktól esetleg az etilénab­szorpció előtti kénsavval váló mosással 65 vagy máseffélével mentesítjük vagy pedig az aimmoniákot az etilénből utólag küszö­böthetjük ki. Halogénnel vajgy máseffélé­vel való cserebomlás útján az etilént ve­gyületek alakjában is leválasztjuk a szén- 70 ben vagy emögött. Az orgános kénvegyü­letek nagyrészben már ajz első tartányok­ban abszorbeálódnak, így tehát azokat a kapott benzol-szénhidrogénekből el kell tá­volítani; az esetleg még jelerilevő cián- 75 hidrogén is abszorbeálódik a benzollal együtt és pl. rodánammoniummá alakít­ható át. Oxigénnyomok jelenlétében már

Next

/
Oldalképek
Tartalom