83575. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, valammint berendezés vas- vagy acéltárgyak szenesítésére ill. széntelenítésére

M egjelent 1934. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI J£|ÍI1§L SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83575. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás, valamint berendezés vas- vagy acéltárgyak szenesítésére, illetve széntelenítésére. Rittich Virgil okleveles g-épészmérnök Budapest. Pótszabadalom a 81329. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1920. évi szeptember hó 22-ike. A találmány tárgya eljárás, valamint berendezés vas- vagy acéltárgyak szenesítésére, illetve széntelenítésére szénleadó, illetve szénelvonó gázok segélyével. 5 A találmány értelmében a gázokat előmelegített állapotban vezetjük a munkadarabhoz. A szénleadó gázt például előnyösen oly hőmérsékletre hevítjük fel, hogy a disszociált állapotban jut a mun-10 kadarabhoz. A találmány tárgyának további jellemző sajátsága, hogy a gázáramok be- és kilépési helye az eljárás tartama alatt megváltoztatható, illetve felcserélhető, sőt kí-15 vánt esetben azok száma szaporítható. Kitűnt ugyanis, hogy különösen terjedelmes munkadaraboknál a gázáram hatása a munkadarab mentén nem egyenletes, minthogy a gázáram széntartalma a be-20 lépés helyétől a kilépés helyéig fokozatosan csökken, illetve növekedik. Ezen körülmény folytán a munkadarab szénfelvétele. illetve szénleadása egyenlőtlen. Az említett hátrányt egyszerű módon, pl. 25 azáltal szüntethetjük meg. hogy a gázáramok áramlási irányát az eljárás tartama alatt megfordítjuk, amit előnyösen olyképen foganatosítunk, hogy ugyanazon vezetéket váltakozva a gáz bevezetésére és 30 kivezetésére használjuk. Az eljárás foganatosítására alkalmas berendezés egy kiviteli alakja példaképen vázlatosan a mellékelt rajzon van feltüntetve. Az 35 1. ábra a berendezés felülnézete, a 2. ábra annak oldalnézete, míg a 3. és 4. ábra a berendezés két különböző munkahelyzetét szemlélteti. Az (I) csapnak a rajzon feltüntetett állásában például a (C) csővezetéken át 40 szénleadó gáz jut a (D) csővezetékbe, amelyből a (II) csap megfelelő furatán és az (A) csővezetéken át az (I) izzítótokba jut. A szénszegény vagy szénmentes gáz a (B) csövön és a (II) csap megfelelő fura- 45 tán át a (L) lángzöcsőbe áramlik és azután láng alakban elég. A gáz áramlási iránya és a (II) csap állása ezen esetben a 3. ábrában van vázlatosan feltüntetve. Ha a (II) csapot 4. ábrában ábrá- 50 zolt helyzetbe átállítjuk, úgy a (D) csővezeték a (B) csővezetékkel és az (A) csővezeték az (L) lángzócsővel jön összeköttetésbe, a gáz áramlási iránya tehát megfordul. Amíg tehát a (II.) csapnak a 3. 55 ábrában feltüntetett állásánál a munkadarab azon részét éri a legszéndúsabb gáz, amely az (A) cső vége közelében fekszik, addig a 4. ábrában szemléltetett csapállásnál a legszéndúsabb gáz a munka- 60 darab azon részét éri, amely a (B) cső vége közelében fekszik. A gázáram irányának megfordítása közben a láng el nem alszik, mert a (II) csap átállítása hamarabb történhet. mint a gáz utánáramlásának meg- 65 szünése. Szükség esetén az (A) és (B) csővezetékek több ágban torkolhatnak az (I) ízzító tokba. Mint már említettük, kedvezőbb ered- 70 menyeket érhetünk el azáltal, hogy a gázt előmelegített állapotban vezetjük be. Ezen célból a szénleadó vagy a szénelvonó gázt az ízzítótokba való bevezetés előtt a reakció megindításához vagy bekövetkezéséhez 75 szükséges hőmérsékletre hevítjük. így pál-