83571. lajstromszámú szabadalom • Rézsutos szerű lámpa a fényívnek mágneses szabályozásával

— 242 — mozgathatja, amely a szándékolt cél szerint vagy a fő- vagy a mellékáramkör be vagy mind a kettőbe lehet beiktatva. A 3. és 4. ábra feltüntette leírt berendezésben a 5 fényív feszültsége 54—56 voltra növelhető, anélkül, hogy a fényív a 2. ábrán feltüntetett módon kitörne. Ha a fényívnek hajlandósága van az (a) lencse felé közeledni, akkor már kis elmozgásra az erővonalme-10 zőnek sokkalta erősebb részébe jut s ez a körülmény a továbbvándorlását megakadályozza. A fent megadott 54—56 volt feszültségnél a pozitív elektróda égő végén keletkező orr sokkal tompább, úgy hogy az 15 (a) lencse az egész krátert kihasználhatja. Ha a lámpa égése közben a feszültség szénrészecskék leválása vagy egyéb ok miatt aránytalanul növekednék, akkor az elektromágnes, amely ebben az esetben a 20 lámpa feszültségét kapja, az (e, f) vasdarabokat annyira felemeli, hogy a mágneses mező a fényívet a lencsétől elfújja. Ugyanezt a hatást érjük el az 5. és 6. ábrán vázolt berendezéssel. Itt azonban az 25 erővonalmezőt nem permanens mágnes, hanem két (n, o) elektromágnes létesíti. A (c) elektróda két oldalán elrendezett (e, f) vasdarabok a diamágneses (g, h) tengely körül lenghetnek, az (m) rugó bizonyos 30 helyzetben tartja őket és végeikkel az (n. o) elektromágnes tekercsek nyílásában lengenek. Ha a tekercseken áram folyik keresztül, akkor az (e, f) vasdarabok nyúlványai között erősen inhomogén erővonal-35 mező létesül. Ha a tekercsek pl. a mellékáramkörbe vannak iktatva, akkor a mágneses mező a fényívfeszültség növekedtével erősbödik s ha a feszültség bizonyos meghatározott határon túl növekedik vagy a fényív veszélyessé kezd válni a lencsére, 40 akkor az (o, n) tekercsek még magukhoz vonzzák az (e, f) vasdarabok végeit is, azaz az (e, f) darabok mágneses mezejét a fényív talppontjához közelebb viszik s az (n, o) tekercseknek ez a kettős hatása a 45 fényívet energikusan visszaűzi. Szabadalmi igények: 1. Rézsútos szenű lámpa a fényívnek mágneses szabályozásával, azzal jellemezve, hogy a fényív erősen, inhomogén erő- 50 vonalmező behatása alatt van, amelynek a készülék megvédendő részei felé esik a legnagyobb mezősűrűsége. 2. Az 1. alatt védett lámpa kiviteli alakja, jellemezve a fényív felé mozgatható 55 erővonalmező által. 3. Az 1. és 2. alatt védett lámpa kiviteli alakja, jellemezve a feszültségtől vagy az áramerősségtől vagy mindkettőtől (függően mozgatott csővonalmező 60 által. 4. Az 1., 2. és 3. alatt védett lámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy ugyanazon egy vagy több elektromágnes tekercs van az erősen inhomogén 65 erővonalmező létesítésére valamint ennek a fényív felé való mozgatására elrendezve. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest. 83576