83567. lajstromszámú szabadalom • Ejárás conservált fának és testeknek ebből való előálítására

Megjelent 1934. évi juiiius lió 220-én. MAGYAR KIRÁLYI ||l|g| SZABADALMI FTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83567. SZÁM. — VIII/'c. OSZTÁLY. Eljárás conservált fának és testeknek ebből való előállítására. Forssman Yillehard Henrik, mérnök és gyári g-azgató Köln. A bejelentés napja 1922. évi október hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1921. évi október hó 23-ika. Fának és fatesteknek megvan az az ismeretes törekvése, hogy alakjukat változtassák, azaz, hogy „dolgozzanak". A fának ezen dolgozása sok fekvés és száradás út-5 ján csökkenthető ugyan, de újból fellép, ha a fa nagyobb hő- és nedvességváltozásoknak van kitéve. A fának konzerválására számtalan eljárást használtak, melyek mind a fának különböző folyadékok-10 kai való telítésében állottak. Ezen eljárások egyike sem vezetett azonban kielégítő eredményre. A találmány azon megismerésből indul ki, hogy az eddigi konzerváló eljárások 15 nem a konzerváló folyadékok hatástalansága miatt vallottak kudarcot, hanem abban leli alapját, hogy ezen folyadékok eddig nem hathattak eléggé a fának belső részeire. Nagyjából minden fa egymás fö-20 lött és egymás mellett fekvő sejtekből áll. Az eddigi eljárásoknál a fába vezetett konzerváló folyadék legjobb esetben a sejteknek külső falait érte el anélkül, hogy ezek belső terébe is behatolhatott 25 volna, még akkor sem, ha a fa nagyobb harántmetszeti méretek mellett vékonyabb rétegekre is apríttatott. De éppen a sejtek belsejében vannak azon anyagok, melyek a fa alakváltozásait előidézik, ne-30 vezetesen többé-kevésbbé beszáradt, hygroscopicus anyagokat tartalmazó nedvek, melyek víz behatásakor, vagy diffusio esetében, nedvességtartalmukat tartósan változtatják és ezáltal a fában belső feszült-85 sógeket idéznek elő. Ezen nedvek többek között fehérjeanyagokat is tartalmaznak, melyek a fa erjedését vagy rothadását idézik elő. A jelen találmány szerint már most a Í0 konzerváló folyadékot oly módon hatoltatjuk a fa belsejébe, hogy a fát mechanikai úton, pl. vágással vagy hámozással papírvékonyságú lapokra aprózzuk, miáltal sejtjeinek túlnyomó részét, a belül fekvőket is, megnyitjuk. Ezen falapoknak 45 vastagsága a fa minőségétől, továbbá a vágás módjától függ és a középeurópai fák legtöbbjeinél egy mm csekély hányadát, teszi ki. A konzerváló folyadék ilyképpen behatol a papírvékonyságú falapok meg- 50 nyitott sejtjeinek belsejébe és úgy a belső sejtfalakra, mint a sejtekben lévő káros anyagokra is behathat. Ha középeurópai, átlagos növésű puhafát, pl. nyárfát, hársfát, egerfát stb. alkal- 55 mázunk és a fának szétbontására normális hámozógépet használunk, akkor a kívánt eredményt kb. 0.1 mm rétegvastagsággal érjük el. Hogy a facellák valamennyi ürtereit kinyissuk, még ezen ha- 60 tár alá kellene mennünk, ami azonban gyakorlatilag nem is szükséges. Mivel a nem túlélés késsel történő hámozásnál beálló tömörítés és a lehámozott lapnak a hámozógépről való lefutása közben fellépő 65 törése következtében a fának cellái szintén megsérülhetnek, az eljárás még 0.2 min-nyi és ennél nagyobb rétegvastagságnál is adhat használható eredményeket. Az ekként kezelt papírvékonyságú fa- 70 lapokat puhított állapotban egymás fölé rétegezzük ós a kívánt alakban megkötjük. Minthogy ily módon a legszélsőbb határáig vékonyított és mechanikailag megnyitott faanyagot, a természetes fával 75 ellentétben, minden oldalról nagy mértékben felduzzaszthatjuk, a fával húzás, nyomás, ütés, stb. útján, formák nélkül is, nagymérvű alakváltozásokat végezihetünk. Így kétszeres görbített homorú testek pl. 80