83564. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fának darabos alakban való szétosztott állapotban nyomás alatti festésére

Megjelent 1934. évi juiiius lió 213-én. MAGYAR KIRÁLYI S^g® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83564. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás fának darabos alakban vagy szétosztott állapotban nyomás alatti festésére. Naamlooze Vennootschap „Ago" Maatschappij voor het drogén, veredelen en verwerken Tan hont cég Haag. A bejelentés napja 1922. évi november hó 8-ika. A találmány tárgya eljárás fának darabos alakban vagy szétosztott állapotban való festésére és pedig akképen, hogy az az egész masszáján át egyenletes színt kap. 5 Ismeretes olyan eljárás, amely szerint a fának, miután azt olyan tökéletesen, amennyire lehet, megszárítottuk, egész masszáján át a kívánt színt megadhatjuk, amennyiben a festőanyagot nyomás alatt 10 sajtoljuk a fába. Ez az eljárás meglehetős jó eredményeket ad, ha az így impregnált fát minden további nélkül késnyelekre, ajtókilincsekre vagy más használati tárgyakra dolgoz-15 zuk fel. Kitűnt azonban, hogy az ismert eljárás teljesen elégtelen, ha a fát a festés megtörténte után minden oldalról ható nyomásnak vetjük alá, pl.: aszfaltba vagy más 20 sűrűnfolyós anyagba mártva, magas, pl.: 200 légköri nyomásnak vagy pedig 100° fölötti hőmérsékletnek tesszük ki, oly célból, hogy a fának nagyobb tömörséget adjunk. ;25 A most leírt „fanemesítés" néven ismert eljárásnál a festőanyagot, amellyel a fát vagy más rostos anyagot impregnálták, a rostokból ismét kihaj tátik. A jelen találmány tárgyát tevő eljárás 30 lehetővé teszi a festőanyagnak oly módon való bevitelét, hogy a fa és más rostos anyag egész masszájában pontosan megtartja ugyanazt a színt, még azután is, ha azt az ú. n. „nemesítési eljárásnak" alávetettük. 35 A találmány abban áll, hogy a fát darabos alakban vagy szétosztott állapotban, miután azt megszárítottuk, olyan festékoldatba mártjuk, amely vízben, spirituszban vagy a festőanyagok más, ismert oldó- 40 szerében oldott, savanyú és bázisos festőanyag keverékéből van összetéve és pedig olyan arányban, hogy a savanyú festőanyag fölöslegben van jelen. A fölösleg mennyisége függ a megfestendő fa vagy 45 más rostos anyag fajtájától. A találmány szerint rendesen olyan keverékkel kapjuk a legjobb eredményt, amelyben a savanyú festőanyag mennyisége úgy aránylik a bázisos festőanyag mennyiségéhez, mint 50 3 :1. A festőanyagokat pl. olyan mennyiségű vízben oldjuk, hogy egy rész festőanyag jut 40 rész vízre. Ezen keverékbe való bemártás után a fát vagy más rostos anyagot, előnyösen normális hőfokon, 55 100—300 légköri nyomásnak tesszük ki. A fanemesítési eljárás szerinti, rákövetkező sajtolásnál kitűnt, hogy a festőanyag bensőleg rögzítve van a cellákban, úgy hogy a fa egész masszájában a teljesen egy- 60 forma színt állandóan megtartja az alkalmazott festőanyagokkal egyezően.