83554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ércek feldolgozására
_ 150 — trioxid a kemence mindegyik zónájában képződik, azonban ezen gáz képződésére a legalkalmasabb hőmerséklet 600° C. ós 750° C. között fekszik. Másodszor a fölös-5 mennyiségű kéndioxidból és kéntrioxidból bázikus vassulfát képezése által, mely bazikus vegyület víz jelenléténél még tovább fokozza a sulíátozást. Különböző sulfidek kezelésénél a fent 10 megadott példákból, csekély mértékben eltérő hőmérsékletek lehetnek szükségesek a különböző kívánt sulfátozáshoz. A természetben előforduló oxidok, karbonátok és hasonló vegyületek keverhe-15 tők sulfidokkal, vagy kénnel és hasonló módon kezelhetők. Továbbá vasoxid is adható oxidált fémekhez és kéndioxid vagy mindkettő egy független forrásból is vezethető a folyamatba. Kéndioxid először 20 vasoxidon, vagy efölött vezethető át és pedig oly hőmérsékletnél, hogy kéntrioxid keletkezik és ez az oxidált fém fölött vezethető el. Minden esetben az „egyenirányú" mozgás a sulfátozás alatt cpoly 25 fontos, mint hogy a desulfidálás megelőzze a sulfátozást, valamint, hogy az ásványrészecskék a gázokkal érintkezésben tartassanak kellő hosszúságú ideig, úgyhogy a vegyi folyamat végbemehessen. 30 Szabadalmi igények: 1. Eljárás sztilfidérceknek a vason kívüli fémtartalmának folytonos üzemben való szulíátozására, azzal jellemezve, 35 hogy az érceket folytonosan előre mozgatva, azokat először oly hőmérsékletnél pörköljük, mely legalább a rézszulfát szétbomlási hőmérsékletét eléri, hogy az ércek szulfidtartalma lé-40 nyegükben oxidokká váljanak, mim ellett a fejlesztett gázokat a kezelt ércekkel érintkezésben, ugyanazon irányban az egész eljáráson át előre mozgatjuk, mire az oxidált anyagot moz-45 gása közben és a pörkölésnél fejlesztett gázok jelenlétében oly hőmérsékletnek vetjük alá, mely elegendő ahhoz, hogy az ércnek a vason kívüli fémtartalmából szulfátokat képezzen. 50 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy az ércet oxigén jelenlétében oly magas hőmérséklet mellett pörköljük, mely elegendő althoz, hogy rézoxid képződ-55 jék, mire az anyagot a fejlődött gázokkal való érintkezésben egy a pörkölési zónánál aalosonyabb hőmérsékletű zónába mozgatjuk, hogy a vason kívüli fémalkatrészek oxidjait, melyek a pörkölési folyamatnál képződtek, szulfá- 6( tokká változtassuk át. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy vasat, továbbá rezet, ólmot és cinket vagy ezen három utóbbi fém közül legalább 6! egyet tartalmazó ércet 600° C és 1000° C közti hőmérsékletnél pörkölünk, mire az így pörkölt érc hőmérsékletét annyira csökkentjük, hogy a rézszulfát állandó maradjon és ezután a pör- 71 költ terméket kénoxidok behatásának tesszük ki, mimellett az ércet és kénoxidokat a kemencén az egész folyamat alatt egy irányban vezetjük keresztül. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli 7, módja, azzal jellemezve, hogy vasat és szulfátozható fémet tartalmazó érceket levegővel együtt egy irányban egy kemencén keresztül vezetünk, mimellett a kemence a szulfid áló részében oly hő- 8' mérsékletet tartunk fenn, mely valamivel magasabb, mint a szulfátozható fémek szulfátjai néhányának szétbomlási hőmérséklete, mimellett az ércet pörköljük és a fémeket nagyjában oxi- 8 dokká alakítjuk át, mire a pörkölt anyag hőmérsékletét csökkentjük és kénoxidokat tartalmazó gázok behatásának tesszük ki, mimellett ezen gázok a szilárd részekkel együtt egy irány- 9 ban mozognak a kemencén keresztül. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a pörkölést oly hőmérséklet mellett végezzük, hogy a fejlődött kéndioxid 9 kéntrioxiddá alakíttassák át, mely gázokat a pörkölt anyaggal folytonos érintkezésben egy irányban vezetjük a kemencén keresztül. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás kivi- 1 teli módja, azzal jellemezve, hogy cink-és ólomtartalmú szulfidérceket oly hőmérsékletnél pörkölünk, mely legalább is a cinkszulfát bomlási hőmérsékletével egyenlő, mire a pörkölt ércet és a l fejlődött gázokat oly alacsonyabb hőmérsékletű zónába mozgatjuk, melynek hőmérséklete a cinkszulfát bomlási hőmérsékleténél alacsonyabb és pedig az ércet és a gázokat egymással 1 folytonos érintkezésben az egész folyamaton keresztül egyirányban mozgatva, mire a terméket kilúgozzuk,
