83554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ércek feldolgozására
M egjelent 1934. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 83554. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás ércek feldolgozására. Kead John Burn és Coolbaugli Melville Fnller, vegyészek Denver (Colorado állam. É.A.E.Á.). A bejelentés napja 1922. évi február hó 9-ike. Jelen találmány folytonos üzemű eljárásra vonatkozik ércek és koncentrált ércek (előkészített vagy gazdagított ércek) feldolgozására azoknak sulfátokká való át-5 alakítása céljából. A találmány különösen sulfidok és ínég inkább ólom és cink összekevert sulfidjainak kezolésére alkalmas, azonban oxidált fémek, továbbá sulfidok és fémoxidok keverékeinek kezelésére is 10 alkalmas. A következőkben „ércek" alatt nemcsak nyers érceket, hanem koncentrált érceket, érclmlladékot és melléktermékeket értünk, melyek kellő mennyiségben fémvegyületeket tartalmaznak. .5 A találmány célj cl (IZ ércekből a fémet kitermelni. Ezt a találmány értelmében sulfátok képezése által érjük el, melyekből az oldható sulfátokat az oldhatatlanoktól és egyéb oldhatatlan anyagoktól kilúgozás !0 által különválasztjuk. Eddigelé sulfátoknak sulfidokból való előállítása céljából alkalmazott eljárások lényegükben két okból voltak eredménytelenek: először mivel a hőmérséklet nem (5 volt kellőképpen szabályozható, mivel a sulfidok elégésénél kapott és a sulfidok gyors és teljes szétbontására szükségelt hőmérséklet magasabb volt azon hőmérsékletnél, mely a sulfátok képezésére leg-10 alkalmasabb és másodszor mivel a pörkölés által keletkezett kéndioxid és fémoxidok, továbbá az oxigénfölösleg, mely a pörkölés alatt a levegővel bevezettetett, nem hozattak egymással érintkezésbe a (5 kellő hőmérséklet mellett, hogy a kívánt; sulfátok keletkezzenek, mivel a gáz és az érc ellenkező irányban haladtak. A jelen találmány szerinti folytonos üzemű eljárás négy fontos jellemzővel 40 45 50 bir: Először a hőmérsékletet azáltal szabályozzuk, hogy az érceket vagy előkészített érceket a pörköléshez szükségelt levegővel együtt és a pörkölés gázalakú termékeit egyirányban mozogni kényszerítjük. Ezáltal a desulfidálási folyamat nagyol) része a kemence bevezető vége közelében és a sulfátozó folyamat nagyobb része a kemence kivezető része közelében megy végbe. A desulfidálási és sulfátozó reakció pedig egymást túlfedik. A sulfidok elégése által keletkezett és azok gyors és hatásos szétbontásához szükséges magas hőmérsékletek a desulfidáló zónában tartatnak fenn. Ezen zónában csakis azon sulfátok képződnek, melyek szétbom- 55 lási hőmérséklete magasabb, mint ezen réteg' hőmérséklete. A hőmérséklet a sulfátozó zónában csökkentetik és pedig azáltal, hogy a kemence falán át a meleg kisugározhatik, A*agy hideg gázoknak a ke- 60 mence gázaiba való közvetlen bevezetése által, melyek túlmelegek, vagy a kemence falainak vagy kavaróinak hideg gázokkal, vagy folyadékokkal való hűtése által. Ezen zónában azon sulfjátolk képződése megy 65 végbe, melyek szétbomlási hőmérséklete magasabb, mint a kemence ezen részének hőmérséklete és némely változatlanul maradt sulfidok is szétbomlanak, ha a hőmérséklet elég magas erre a célra. Másodszor sok kéndioxid kéntrioxiddá alakul át és pedig az oxidok, főleg vasoxid Fe* Oa katalitos befolyása következtében. Ez a folyamat leghatásosabban 550" egész 750® C. hőmérsékleteknél megy végbe. Harmadszor ezen gázok és fémoxidok, melyek a pörkölés és az oxigén által állíttatnak elő, mely a pörkölés céljából bevezetett 70 75