83554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ércek feldolgozására

M egjelent 1934. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 83554. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás ércek feldolgozására. Kead John Burn és Coolbaugli Melville Fnller, vegyészek Denver (Colorado állam. É.A.E.Á.). A bejelentés napja 1922. évi február hó 9-ike. Jelen találmány folytonos üzemű eljá­rásra vonatkozik ércek és koncentrált ér­cek (előkészített vagy gazdagított ércek) feldolgozására azoknak sulfátokká való át-5 alakítása céljából. A találmány különösen sulfidok és ínég inkább ólom és cink össze­kevert sulfidjainak kezolésére alkalmas, azonban oxidált fémek, továbbá sulfidok és fémoxidok keverékeinek kezelésére is 10 alkalmas. A következőkben „ércek" alatt nemcsak nyers érceket, hanem koncentrált érceket, érclmlladékot és mellékterméke­ket értünk, melyek kellő mennyiségben fémvegyületeket tartalmaznak. .5 A találmány célj cl (IZ ércekből a fémet kitermelni. Ezt a találmány értelmében sulfátok képezése által érjük el, melyekből az oldható sulfátokat az oldhatatlanoktól és egyéb oldhatatlan anyagoktól kilúgozás !0 által különválasztjuk. Eddigelé sulfátoknak sulfidokból való előállítása céljából alkalmazott eljárások lényegükben két okból voltak eredményte­lenek: először mivel a hőmérséklet nem (5 volt kellőképpen szabályozható, mivel a sulfidok elégésénél kapott és a sulfidok gyors és teljes szétbontására szükségelt hőmérséklet magasabb volt azon hőmér­sékletnél, mely a sulfátok képezésére leg-10 alkalmasabb és másodszor mivel a pörkö­lés által keletkezett kéndioxid és fémoxi­dok, továbbá az oxigénfölösleg, mely a pörkölés alatt a levegővel bevezettetett, nem hozattak egymással érintkezésbe a (5 kellő hőmérséklet mellett, hogy a kívánt; sulfátok keletkezzenek, mivel a gáz és az érc ellenkező irányban haladtak. A jelen találmány szerinti folytonos üzemű eljárás négy fontos jellemzővel 40 45 50 bir: Először a hőmérsékletet azáltal sza­bályozzuk, hogy az érceket vagy előkészí­tett érceket a pörköléshez szükségelt leve­gővel együtt és a pörkölés gázalakú ter­mékeit egyirányban mozogni kényszerít­jük. Ezáltal a desulfidálási folyamat na­gyol) része a kemence bevezető vége kö­zelében és a sulfátozó folyamat nagyobb része a kemence kivezető része köze­lében megy végbe. A desulfidálási és sul­fátozó reakció pedig egymást túlfedik. A sulfidok elégése által keletkezett és azok gyors és hatásos szétbontásához szükséges magas hőmérsékletek a desulfidáló zóná­ban tartatnak fenn. Ezen zónában csakis azon sulfátok képződnek, melyek szétbom- 55 lási hőmérséklete magasabb, mint ezen réteg' hőmérséklete. A hőmérséklet a sul­fátozó zónában csökkentetik és pedig azál­tal, hogy a kemence falán át a meleg ki­sugározhatik, A*agy hideg gázoknak a ke- 60 mence gázaiba való közvetlen bevezetése által, melyek túlmelegek, vagy a kemence falainak vagy kavaróinak hideg gázokkal, vagy folyadékokkal való hűtése által. Ezen zónában azon sulfjátolk képződése megy 65 végbe, melyek szétbomlási hőmérséklete magasabb, mint a kemence ezen részének hőmérséklete és némely változatlanul ma­radt sulfidok is szétbomlanak, ha a hő­mérséklet elég magas erre a célra. Másod­szor sok kéndioxid kéntrioxiddá alakul át és pedig az oxidok, főleg vasoxid Fe* Oa ka­talitos befolyása következtében. Ez a fo­lyamat leghatásosabban 550" egész 750® C. hőmérsékleteknél megy végbe. Harmad­szor ezen gázok és fémoxidok, melyek a pörkölés és az oxigén által állíttatnak elő, mely a pörkölés céljából bevezetett 70 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom