83540. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés háncsos növények rostjainak kitermelésére valamint egyéb rostoktól való elkülönítésére

- 6 -a (37) csúszka az orsó eltolódásában résztvegyen. A (34) orsónak a (37) csúszka hátsó vége és a (35) kar belső felülete között fekvő részét a (43) csavarrugó veszi 5 körül; a rugóvégek a (40) gyűrűhöz, illetve a (35) karhoz vannak erősítve. A (40) gyűrű belső kerületéből a (44) csap nyúlik ki (3. és 5. ábra), míg a (31) tartónak a (41) vezetőhoronnyal ellátott fej-10 része a kinyúló (45) lemezzel van ellátva (5. ábra), mely külső felületén (46)-nál ki van vájva; ezáltal a lemezen ütköző képződik, mely a (34) orsót, ha azt a (34a) fogantyú útján egyidejű kis mértékű 15 elforgatás mellett befelé toljuk, a (43) csavarrugó forgató és kitoló hatásával szemben rögzíti. Ha a (33) lemez az imént leírt helyzetben van, akkor az a (29a) pecek mozgási pályájában fekszik. A pecek 20 tehát mozgása közben a lemezzel érintkezésbe kerül és azt eltolja, úgy, hogy a (34) orsó elfordul és a (44) csap a neki megfelelő kivágásból kilép. A (43) rugó te-hát az orsót és a (33) lemezt tovább-25 forgatja és a (29a) pecek útjából eltávolítja. Egyúttal a rugó ki is terjedhet és az orsót befelé tolhatja, úgy, hogy a (38) szíjvezetővilla a szíjat a laza korongra tolja át, mire' a láncok megállnak és mind-30 addig mozdulatlanok maradnak, míg csak a gép kezelője a (34) orsót befelé nem tolja és ezáltal a láncokat újra mozgásba nem hozza. Az 5. ábra a (33) lemezt három külön-35 böző helyzetben mutatja; a kihúzott vonalakkal rajzolt helyzet a (29a) pecekkel való kapcsolódást megelőző időpontra vonatkozik, a második helyzet azt az állapotot mutatja, amikor a (44) csap a neki 40 megfelelő kivágásból kikapcsolódott. A harmadik helyzet a (43) rugó lazulása után bekövetkező végső helyzetet mutatja. Ha az anyag már kellő hosszban fekszik a (24a) keret (27) csapjain és a gép 45 kezelője a (13, 14) láncokat mozgásba akarja hozni, illetve az anyagot a kivezetőszerkezettel meg akarja ragadtatni, akkor a (34) orsót az ennek végén elrendezett fogantyú útján befelé tolja. Ez-50 által a (19) szíj az ékelt szíjkorongra tolatik át és a láncok mozgásba hozatnak. A láncok mozgásának kezdetén a (29) csiga a (30) vezetőfelülettől eltávolodik. Ennek következtében a (31) rugó a (26) 55 rudat elforgatja, úgy, hogy a (27) toldatok a (24a) keret (27a) harántrúdjához fekszenek és a rostok végeit fogvatartják. Ha a (24a) keretek kellő mértékben előremozogtak ahhoz, hogy a (33) lemezt már ne befolyásolhassák, a (34) orsó részben 6 elfordul és a (33) lemez oly helyzetbe jut, hogy a következő (24a) keret (29a) pecke által befolyásolható. Az orsót ebben a helyzetben a (44) csapnak a (45) lemez belső felületében kiképezett kivágással g való kapcsolódása a már leírt módon rögzíti. A (27) toldatok által fogvatartott anyag most előremozgattatik; ha az anyag végül a (c) hengerek hatása alól megszaba- 7< du.lt, akkor a rostok szabadon függve maradnak, úgy, hogy az esetleg még a rostok között megmaradt fás részecskék lehullhatnak. Ha a (24a) keretek a felső láncszakasz végét elérték, akkor a gép ke- 7, zelője a rostokat megfogja és a (27) toldatokról lehúzza. Emellett a rostoknak az utolsó sima hengerpárban befogva volt végei kifésültetnek és az apró szálak, valamint a bél fás részei eltávolíttatnak. s< A leírt kivezetőszerkezet hosszúszálú anyaghoz alkalmas. Ha az anyag rostjai rövidek, mint pl. akkor, ha az anyag a szokásos veréssel rövid darabokká van törve, akkor a rostok végnélküli heveder- 8; nek vagy asztalnak adatnak át. mely a fás részek és a rövidszálú hulladék eltávolítása céljából kártolószerkezettel van ellátva. A gép részletei a találmány keretén 9< belül a feldolgozandó anyag minősége szerint a gyakorlatban szükségesnek vagy kívánatosnak mutatkozó módon változtathatók. Szabadalmi igények: g; 1. Eljárás ;háncsos növények rostjainak kitermelésére, valamint egyéb rostok elkülönítésére, azáltal jellemezve, hogy a rostanyagot több egymásra következő munkahelyen megfeszített álla- l( pótban ellenkező irányokba hajlítjuk, miközben a rostanyag nincs befogva és azáltal, hogy mozgási sebessége az egymásra következő munkahelyekben csökken, az egyes munkahelyek között i( laza marad. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy azt a sebességet, mellyel a rostokat meghajlítjuk, az egymásra következő u munkahelyekben növeljük, amikor is maguknak a munkahelyeknek kerülete csökken, a behajlítás pedig minden munkahelyen élesebbé válik.