83539. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bizonyos növények sejtjeiben foglalt oldható anyagok kivonására
_ 150 — 100°-on oldódnak, nem válnak oldhatóká, mivel az alkalmazott hőmérséklet elegendő ugyan a 100°-on alul kcaguláló alkatrészek koagulálására, de nem elegendő 5 az oldhatóvá tétel foganatosítására, mivel a szeletek akkor, mikor ezen hőmérsékletnek alávettetnek, már majdnem teljesen dehydratáltattak. A légritkítás és a hőmérséklet együttes 10 hatására a szelete^ megszáradnak és víztartalmuk csökkenésével egyidejűleg a cukor szabaddá válik, míg a folyadékoknak egymásra gyakorolt kölcsönös hatása mindinkább megnehezül. 15 A légritkítás, valamint a hőmérséklet emelkedésének hatására, a répaszeletek elvesztik víztartalmukat. Könnyen érthető, hogy a csekély nyomástól a víz legnagyobb része távozik, még pedig arány-20 lag alacsony hőmérsékleten, körülbelül 30°-on. Csakis a répaszeletek víztartalma csökkentésének mértékében növeljük a hőmérsékletet és akkor, amikor a szeletek már teljesen dehydratáltattak, jutunk a 25 hevítő készülék hőfokához. A hő, melynek hatására a koagulálható anyagok legnagyobb része 70°-on lcoaguláltatik, egyáltalában nem, vagy csak kevés mértékben engedi meg a hidegben oldható alkatré-30 szeknek oldhatóvá való átalakulását, akár ezen alkatrészek kölcsönös hatására, akár a cukorrépában foglalt többi anyagokra való hatás következtében, mivel a répában foglalt vízmennyiség nem volna 35 elegendő a hatás létesítésére. Ha a kellő szárítási fokot elértük, megszakítjuk a légritkítás és a hevítés együttes hatását. Ekkor lehűtjük a répaszeleteket és hideg vízzel kezeljük őket közel 15° 40 C. hőmérsékleten. Az eljárás foganatosítására nemcsak speciális készülékeket, hanem a szokásos dyffuzióhoz hasonló készülékeket is alkalmazhatunk. Az alaposan öblített répaszeletek átad-45 ják eközben egész cukortartalmukat és a kapott nedv nem, vagy csekély mértékben tartalmaz idegen testeket. Ezt követőleg a nedvet a tisztítása befejezésére bármely eljárásnak vethetjük alá. Mivel 50 ezen répaszeletek majdnem kizárólag szabad állapotban lévő cukorból állnak, ezen kilúgozás folytán nagy sűrűségű cukornedvet kapunk, melynek koncentrációja fölöslegessé teszi a későbbi elgőzölögtetést. 55 A cukorszeletek a légritkítás ós hevítés együttes hatására szétdörzsölhető anyag alakját mutatják, mely teljesen, vagy majdnem teljesen vízmentes; azután a következő kezelés következik. A szeleteket tetszőleges alkalmas gép segélyével péppé 6 törjük. Vízzel való kezelésnél az oldás azonnal végbe megy és a diffúzió úgyszólván pillanatnyivá válik. Ezért érthető, hogy miért elegendő a porított szeleteket a hideg víz hatásának alkalmas készülék- 6 ben alávetni, hogy a kívánt sűrűségű cukornedvet kapjuk. Az elhasznált pép eltávolítása könnyen történik ismert eszközök segítségével, pl. centrifugálás vagy szűrés útján. 7 A növényi sejtekből kivont oldott anyagokat tartalmazó nedvek, főleg cukornedvek, a tisztítás befejezésére bármely alkalmas eljárásnak vethetők alá. Célszerűen az alábbi színtelenítő és derítő eljá- 7 rást alkalmazhatjuk. A színes és zavaros folyadékokhoz albumint adunk hozzá, pl. tojás vagy vérkivonatot, melyet előzőleg vízzel felkavartunk. Az albuminnal való kezelés után 8 bizonyos mennyiségű hydrosulíltet adunk hozzá, még pedig cukornedvekhez célszerűen cink-, kalcium- vagy nátriumhydrosulfitet. Azután a keveréket 80—100° hőmérsékletig hevítjük még pedig a keze- 8 lendő folyadékok természetének és az alkalmazott reagensek mennyiségének megfelelően. Bizonyos idő elteltévej az albumin pelyhek alakjában csapódik le, amikor is teljesen színtelen és derült nedve- 9 ket kapunk. Ekkor a hő hatását beszüntetjük, az anyagot pihentetjük, hogy a csapadék azon tok fenekén összegyűlhessen, melyben a reakció végbe ment, ezt követőleg pedig tetszőleges eszköz segé- 9 lyével foganatosított szűrés következik Szabadalmi igények: 1. Eljárás növények sejtjeiben foglalt oldható anyagoknak, főleg cukornak cukortartalmú úgy honos, mint exoti- 1 kus növényekből, főleg cukorrépából való kivonására, jellemezve azáltal, hogy az előzőleg megfelelő alakú és nagyságú darabokra szeletelt növényeket a teljes vagy közel teljes szi- H lárdságukig a légritkítás és hevítés együttes hatásának tesszük ki, ahol is a hőmérsékletet akként szabályozzuk, hogy a melegben koaguláló anyagok koaguláltatnak anélkül, hogy a csak l melegben oldhatóvá váló anyagok oldhatókká válnának, úgy a kellő hőmérséklet, mint a megfelelő vízmennyiség hiányában és hogy ezt követőleg a dehydratált anyagokat hideg vízzel vagy 1 bármely más alkalmas oldó szerrel kb. 15p hőmérsékleten kezeljük és hogy