83529. lajstromszámú szabadalom • Áthajtott (dupla) gallér

Megjelent 1934. évi jú lius hó 2-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83529. SZÁM. — l/e. OSZTÁLY. Áthajtott (dupla) gallér, van Heusen John Manning- kereskedő Boston. A bejelentés napja 1921. évi november hó 10-ike. É. A. E. Á-beli elsőbbsége 1917. évi május hó 22-ike. A jelen találmány áthajtott gallérokra, ii. n. „dupla gallérokra", különösen pedig olyanokra vonatkozik, amelyek többré­tegű szövetből készítvék, egyetlen darab­j ban vannak szőve és gyengített vagy hajlat-résszel vannak ellátva, mimellett a szövet akként van szőve, hogy a gallér külső része hosszabb, mint a belső része. A mellékelt rajzokon a találmány sze-3 rinti gallér és gallérszövet, valamint a galléranyag szövésére szolgáló eljárás és készülék foganatosítási alakja van többé­kevésbbé vázlatosan feltüntetve. Az 1. ábra a gallérszövet előállítására al­j kalmas szövőszék főbb működőrészeinek vázlatos nézete. A 2. ábra az 1. ábra szerinti kúpos fe­szítőhengerek oldalnézete. A 3. ábra a szövet egy részének felülné-3 zete abban a stádiumban, amelyben az a merőlegesn vagy ferdén íálló vezetőrúd mentén elhalad. A 4. ábra a szövetnek a láncfonalakkal párhuzamos vagyis a szövet hosszirá-U nyába eső, nagyobbléptékű vázlatos metszete. Az 5. ábra a 4. ábrára merőleges, ugyancsak nagyobbléptékű metszet; ez a metszet tehát a szövet vetülékfonalaival 3 párhuzamos. A 6. ábra a szövet felülnézete, ahol is a szövet egy része le van emelve bizonyos lánc- és vetülékfonaiak szabad feltünte­tése kedvéért. A 5 7. ábra a szövet egy részének vázlatos távlati képe. A 8. ábrán a találmány szerinti gallér távlati ábrázolásban látható. A 9. ábra a szövet egy részét mutatja, ahol is a nyers gallér szakadozott vona- 40 lakkal van berajzolva. A 10. ábra a szövetből kivágott kiindulási vagy nyers gallér-munkadarabot mu­tatja. A 11. ábra a kész, besizegett munkadara- 45 bot mutatja, mely azután még áthaj­tandó. Az 1—3. ábrák a gallérszövet előállítá­sát szemléltetik. Itt a lánc- és kötőfona­lak (1, 1) csévékre vannak felgombo- 50 lyítva, ahonnan ezek a fonalak a (2) ve­zetőrudak mentén, azután a (3) távol­ságbiziosító fésűn keresztül, majd a (4) vezetőrudak mentén és a (6) nyüstökön keresztül haladnak. Mindegyik lánc- és 55 kötőfonal a (6) nyüstszemeken való átha­ladás után a (7) bordán megy át, mely a (S) bordaládán van elrendezve és ame­lyet a szokásos módon működtetünk. A szövet a (9) ponton teljesen elkészül és 60 innen a merőlegesen vagy ferdén álló (10) vezetőrúd mentén, majd a kúpos (11) és (12) feszítőhengerek között halad el és a (13) felgombolyító hengerre jut. A kúpos feszítőhengerek, amelyek a 65 2. ábrán vannak külön feltüntetve, ak­ként vannak méretezve, hogy az előállí­tott szövet az egyik oldalán hosszabb, mint a másik oldalán. A szövet egyik ol­dalának a másik oldalhoz viszonyított 70 ezen meghosszabbítását a feszítőkúpolk azzal idézik elő, hogy azok a láncfonala­kat a nyüstökön át előrehúzzák és pedig a kúpok azon pontra vonatkozó kerüle­teinek arányában, mely pontban a szö- 75 vetnek illető adott láncfonala a feszítő­kúpok Iközött áthalad. Látható ebből, hogy noha a feszítőhengerek a kész szö­vetre fejtik ki működésüket, ezen mű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom