83526. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üreges üvegtestek húzására

_ 2 — alakítása közben a fej belsejébe, illetve a fej ajkára is jusson, zsír, ami tökéletlen húzást vonna maga után. A zsír továbbá' piszkot is tapaszt a fejhez, ami viszont' 5 vastagabb és vékonyabb üvegcsíkokat létesít húzás közben. Általában törés, vastag és vékony csíkok stb. elkerülésére nagyobb kezelési ügyesség kívántatik, mint a másik módszernél. 10 Kitűnt, miszerint lényegesen jobb eredmények érhetők el s az eljárás gazdaságosabbá és tökéletesebbé tehető, ha a fejeket oly hőmérséken használjuk, mely az eddig a hideg, ill. a meleg fej-módszerei-15 nél alkalmazott hőmérsékek között fekszik. A találmány értelmében a fejet addig1 tartjuk az olvadt üvegben, amig hőmérséke megközelíti az üveg hőmérsékét, de még1 20 alatta van azon hőmérséknek, amelynél az' üveg hozzáforradna a fejhez. Ha most a húzást megkezdjük, az üveg magasabb hőmérsékű, mint a fej, de tágulási, ill. öszszehúzódási együtthatója lényegesen ki-25 sebb, mint a fej fémeé, A fej viszont eredetileg alacsonyabb hőmérséklettel kezdi pályáját, de nagy tágulási együtthatóval bír. A húzás tartamának legalább egy része alatt a fej hőmérséke még emelkedni 80 fog, egyrészt a mag révén, másrészt azon olvadt üvegtömeg melege révén, amelyből a húzás történik. Az üvegmagnak hőmérséke folytonosan csökkenvén, nagyobb mérvben változik, mint a fej hőmérséke, 85 de minthogy az üveg tágulási együtthatója lényegesen kisebb a fej együtthatójánál, az eredmény az, hogy az üvegmag és a fej viszonylagos átmérői között csak igen kis változások lépnek fel, úgy hogy a 40 húzás befejeztekor az üvegmag szorosan ül' a fejben és észrevehető lazaság az érintkező felületek között nincs. A találmány foganatosításának pontos' módja szükségképen függ a változó körül-45 menyek egész sorától, így pl. a fej anyagát képező fém mmeműségétől, a húzandó üvegtárgy hosszától és a szakember előtt ismert egyéb körülményektől. Célszerű, noha nem okvetlenül szükséges, hogy a 50 fejet már a szobahőmérséket lényegesein meghaladó hőfokra hevítve mártsuk az olvadt üvegbe. Jó eredményekeit értünk el 95—150°-ra felhevített fejek alkalmazásával, noha a hőmérsékek lényegesen mó-55 dosíthatók. Az időtartam, amely alatt a fejet az olvadt üvegbe mártva tartjuk, függ a fej hővezetőképességétől, tömegétől, alakjától s bemártási hőmérsékétől, vagyis attól, hogy a fej bemártás előtt előhevítve volt-e, vagy nem. Függ a bemártás tar- 6 tama az üveg hőmérsékétől és viszkozitásától is. 95—150°-ra előhcvített vas- vagy acélfejjel jó eredmények voltak elérhetők, ha a fejet kb. egy percig tartottuk bemártva. Miként azonban már említve65 volt, ezen irányítások csupán példa gyanánt szolgálnak s a változó körülmények szerint igen tág határok között módosíthatók. Lényeg minden esetre az, hogy a fej a húzás megkezdésekor oly hőmérsékre 71 legyen hevítve, mely alacsonyabb ugyan az üvegnek a fejhez való hozzáforradási hőmérsékénél, de amely elég magas ahhoz, hogy a húzás egész tartama alatt a fej és az üvegmag közötti viszonyt lénye- 71 gileg fenntartsa. Nyilvánvaló, hogy ©zen oél elérésére a fej különbözőképen készíthető elő. A fejnek az üvegbe való mártást megelőző esetleges etlőhevítését tetszés sze- 81 rinti módon végezhetjük, ajánlatos azonban, hogy a fejnek bemártandó részét lényegileg teljesein egyenletesen hevítsük elő. E célból pl. a fejet az üveget tartalmazó csésze, vagy más tartály fölé füg- 8í geszthetjük, úgy hogy az üveg sugárzó melege által hevíttessék elő. Emellett a fejeket az egyes húzásókhoz aránylag gyors egymásutánban használhatjuk, úgy hogy ezek az előző húzás alkalmával felvett 9( melegmennyiséget nem vesztik el teljesen. Az eljáráshoz célszerűen a hideg fejmódszernél használatos üreges fejet alkalmazzuk, mely belső támasztófelülettel bír az üvegmag számára. Ilyen, fej van a 9E csatolt rajzon (2) jelzéssel feltüntetve. A magot támasztó felület tetszés szerinti megfelelő alakkal bírhat, célszerű azonban a (3) jelzésű hornyolt, vagy horogprofil-alak, mely jobb kapaszkodó felületet nyújt a£ ic üvegnek. A fejeket bármely alkalmas anyagból készíthetjük, noha az eljárásnak egy lényeges előnye, hogy minden nehézség nélkül használhatunk vas- vagy acélfejeket, amelyek olcsóbbak és lényegesen ic tartósabbak, mint a rézfejek és tágulási együtthatójuk is kisebb, mint amazoké. Az üvegtárgyaknak húzásánál használt művelet egyébként hasonló a hideg és meleg fej-módszereknél szokásos művelet- n tel. A fejet az olvadt üvegbe kb. a szokásos mélységre bemártván, ismert módon' felhúzzuk, miközben a henger belsejébe' szokott módon levegőt bocsájtunk. Célszerű a fejbe egy kevés levegőt már a 11 bemártás közben bebocsátani, minthogy1 egy kis légnyomás elősegíti az üvegnek a fej horgonyzó vájatába való könnyű be-