83519. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telítetlen vegyületek hydrálására

Megjelent 1934. évi július hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83519. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás telítetlen vegyületek hidrálására. Georg- Schicht A. G. cég1

és Dr. Gríin Adolf főveg-yészs Aussigr a/Elbe A bejelentés napja 1911. évi junius hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1912. évi junius hó 5-ike. Kollodiális fémek preparálásánál a közeg tudvalevőleg nemcsak egyszerű higítószer szerepét játsza, hanem a kolloidképzésnél közbenső termék gyanánt az 5 elosztott fémnek a diszperziós szerrel való addíciós termékei képződnek, melyek még a kész sóiban is megmaradnak. Ismeretes továbbá az is, hogy valamely diszperziós szernek egy másik által való kiszorítása 10 a kollodiális testek tulajdonságaira lényeges befolyással van és pedig rendszerint oly értelemben, hogy tipikus katalizáló képességeik az ilyen kiszorítás által károsan befolyásoltatnak. Értékesnek látszik 15 tehát a kolloidot ugyanabban a homogén közegben előállítani, melyben később hatását ki fogja fejteni. Eddig ezt az eljárást a redukciós katalízis számára való kollodiális fémek prepa>0 rálásánál nem követték, amennyiben a fémkolloidokat vagy kezdettől fogva heterogén rendszerben állították elő (pl. fémoxidok vagy fémsók szuszpenzióiból hidrogén bevezetése mellett) vagy azokat !5 másnemű közegben készítették (pl. vizes vagy alkoholos fémsóoldatok redukálása által) és csak kész állapotban vitték be a redukálandó anyagba. A katalitos hidrálás és különösen a zsí-10 rok és zsírsavak redukálása számára kilátásteljesnek látszott, tehát a fémkolloidoknak oly módon való készítése, hogy először is homogén rendszert hozunk létre, melyben a ható kolloid csak a folyamat ts lefolyása közben keletkezik. A kolloid káros változásainak elkerülése végett továbbá kívánatosnak mutatkozott idegen molekuláknak vagy iónoknak a homogén rendszerből való kizárására. Az ezen követelménynek megfelelő homogén rend- 40 szerek a következők: 1. Oly fémek zsírsavas sói (szappanai), melyek elemi állapotban hidrálásokat katalizálnak, beleértve a komplex fémsókat és a zsírok és zsírsavak egyéb molekulá- 45 ris vegyületeit. 2. Ezen vegyületek oldatai feles mennyiségű zsírban és zsírsavakban. Hogy ilyen kombinációkat — amennyiben azok egyes komponensei eddig egyál- 50 talában ismertek voltak — mindeddig nem vizsgáltak meg arra nézve, hogy a hidrálási folyamatok számára iparilag használhatók-e, valószínűleg onnan ered, hogy eddig az a vélemény volt elterjedve, hogy 55 a katalizáló fém és a szerves szubsztrátum vegyületei katalizátormérgek, melyek képződését a

katalitos redukálásnál lehetőleg el kell kerülni. Ezen eddigi felfogással szemben azonban kitíint, hogy 60 a feltételek helyes megválasztása mellett ezen vélt vagy tényleges mérgezőhatások elkerülhetők, amikor is a homogén kezdeti állapot előnyei teljes mértékben érvényre jutnak. 65 Ha pl. nikkelszappant zsírban, zsírsavakban vagy zsír és zsírsavak keverékében feloldunk és melegítés közben hidrogént vezetünk be, az először is kiváló nikkel azonnal katalizálóan hat és pedig sok- 70 kai erélyesebben, mint valamely az említett módszerek szerint készített finoman elosztott nikkelkészítmény. Ezien eljárás további előnye az ismertekkel szemben az, hogy a katalizátor körülményes és sok 75 időt igénylő előállítása, melyet eddig sok elővigyázati rendszabály betartása mel-