83505. lajstromszámú szabadalom • Tartály bor és egyéb a levegőn romló italok számára

Megjelent 1«)34. évi július hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI jKnHg SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83505. SZÁM. — XVIII/d. OSZTÁLY. Tartály bor és egyéb a levegőn romló italok számára. Király Ernő tanító Szombathely. A bejelentés napja 1921. évi január hó 28-ika. Ismeretes, hogy a megcsapolt boroshordókban, ha a bort nem fejtjük azonnal üvegekbe, hanem fokozatosan akarjuk elhasználni, illetve lecsapolni, a bor megza-5 varosodik, illetve megromlik. Oka ennek, hogy a lecsapolt bor helyébe levegő áramlik a hordóba, melynek hatására a bor megromlik. Hasonlóképpen viselkedik sok egyéb ital és folyadék, többek között a sör 1Q és a must is. Jelen találmány fenti hátrányt igyekszik kiküszöbölni, mit oly folyadéktartány által ér el, mely két egymáshoz képest tömitetten mozgékony és folyadék felvételére alkalmas, változó 15 nagyságú, zárt teret határoló testből áll, amelyeket súly-, rugó- vagy egyéb erőhatás olykép igyekszik egymáshoz képest elmozgatni, hogy az általuk közrefogott tér csökken, miáltal az ezen testek egyiké-20 hez csatlakozó, zárószervvel ellátott folyadékelvezető alkatrészen át, a zárószerv kinyitásakor, a folyadék kiáramlik anélkül, hogy annak helyébe a tartányba levegő juthatna, mivel a kiáramló folyadékmeny-25 nyiségnek megfelelően a tartány térfogata csökken. ' A gyakorlati kivitelben legelőnyösebb egy felül nyitott hengert alkalmazni, melyben súly- vagy rugó-hatás alatt álló 80 dugattyú mozoghat el tömitetten, míg a henger fenékrészéből ágazik el a zárószervvel felszerelt kifolyónyílás vagy kifolyócső. Készülhet jelen találmány, néhány liter 85 űrtartalommal, háztartások részére, mint asztali készülék. Ekkor, könnyebb kezelhetőség céljából, a dugattyút szabályozható feszültségű rugóval terheljük meg. Készülhet a találmány tárgya továbbá vendéglők, italmérések részére nagyobb mére 40 tekben, mikor is célszerűen magát a tartályt a pincében vagy a kiszolgálóasztal aljában helyezzük el, ahonnan a tartány fenekéről cső vezet fel a söntésbe. Világos, hogy ekkor a söntésben levő zárócsap kinyitásával önműködően jön fel a tartány folyadéktartalma a pincéből, ha és amenynyiben a dugattyú elegendő nagy mértékben meg van terhelve. Mellékelt rajzon jelen találmány egyik 50 póldaképpeni kiviteli alakja látható, melytől a gyakorlatban, a találmány lényegének változtatása nélkül, számos eltérés képzelhető. A hengeres, felül nyitott (b) folyadék- 55 tartányban a (c) dugattyú tömitetten mozoghat föl-alá. A tartány fenekéhez közel ágazik el az (e) folyadékelvezetőcső, melynek (d) szabad végéhez közel (f) zárószerv van. Jelen kiviteli alak főkép vendéglők 60 számára alkalmas olykép, hogy maga a tartály a pincében, a (d) kifolyócső az (f) csappal pedig a söntésben van elhelyezve. Ez esetben az (e) fölvezetőcső két vagy több oldhatóan összekötött részből áll, me- 65 lyek (g) csőkötő anyával vannak egyesítve. Nehogy a kötés oldásakor a tartány tartalma kiürüljön, a kötési hely előtt és mögött (i, j) zárószervek vannak olykép elrendezve, hogy a (g) csőkötés csakis ak- 70 kor oldható, ha előzőleg a (h, f) zárószerveket záró helyzetbe hoztuk. Jelen példánál a (c) dugattyú súllyal van megterhelve és felső része ólommal vagy betonnal van kiöntve. A dugattyú- 75 ban (1) úszószelep van elrendezve, mely