83470. lajstromszámú szabadalom • Szintezésre távolságot és emelkedést mérő műszer

Megjelent 1934. évi julius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 834*70. SZÁM. — Vll/a. OSZTÁLY. Szintező, távolságot és emelkedést mérő műszer. Özv. Jónás Lászlóné inagfánzónő Budapest. A bejelentés napja 1922. évi január hó 21-ike. Jelen találmány tárgya oly műszer, mely nemcsak szintezés, távolság és emel­kedés mérésére használható, hanem pl. va­lamely vasúti sínnek, vagy hasonlónak 5 megadott emelkedésre való beállítását teszi lehetővé. A találmány lényege ab­ban áll, hogy egy vonalzón egy állítóék hosszirányban van vezetve és egy libella -talp egyik végével a vonalzón forgatha­tó tóan van ágyazva és másik végével az állítóékre támaszkodik, mimellett a vo­nalzó egy pontosan vízszintesen beállí­tandó tengelyre helyezhető és alsó oldalán irányzókészülékkel (diopterrel vagy táv-15 csővel) van ellátva. Mellékelt rajzon a találmány tárgyá­nak két kiviteli alakja van feltüntetve, és pedig az 3. ábra az emelkedésmérő gyanánt hasz-20 nált műszer oldalnézete, a 2. ábra végnézete, a 3. ábra a szintezés és távolságméréshez használt kiviteli alak oldalnézete, a 4. ábra ugyanennek végnézete és vé-25 gül az 5. ábra a műszer használati módja szin­tezésnél ós távolságmérésnél. Az (1) vonalzón (2) libellatalp egyik vége (3) pontnál a vonalzó függélyes kö-80 zépsíkjára merőleges tengely körül forgat­ható, míg másik vége pl. egy (4) görgővel állandóan (5) állítóéken nyugszik, mely a vonalzó mentén egyenes vezetékben pon­tosan vezethető és alkalmas ismert módon 85 állítható. Az (1) vonalzó (G) csapágyakkal van el­látva, melyek segélyével egy pontosan víz­szintesen beállítandó (7) tengelyre helyez­hető. A rajz szerint ezen csapágyakat egy-40 szerű furatok alkotják, melyekbe a ten­gely gyanánt szolgáló (17) csavarok be­vezethetők, mely csavarok egy (8) libellá­val ellátott (9) villában foglalnak helyet. Maga a villa célszerűen univerzális csukló­val egy háromlábú állvány (10) fején 45 nyugszik és egy (11) állítóesavarral van ellátva, melyre az (1) vonalzó támaszko­dik, amely alsó oldalán egy irányzókészü­léket, úgymint dioptert vagy (12) távcsö­vet hord. 50 Ha a műszert emelkedés mérésére vagy valamely sínnek megadott emelkedésre való beállítására használjak fel, akkor az (1) vonalzót kiemeljük a (9) villából, a dioptert eltávolítjuk és a vonalzót a sínre 55 fektetjük (amint azt a "2. ábra feltünteti) és az állítóéket- mindaddig eltoljuk, míg a libella beáll, mikor is a libellatalp elhaj­lása a vonalzón levő egyenes vezetékhez képest egyenlő a sín vagy a vonalzó alatt 60 levő valamely alátét emelkedésével. A li­bellatalpnak a vonalzó egyenes vezetéké­hez képest való elhajlása az adott készü­léknél csak az állítóéknek a (3) forgás­ponthoz képest elfoglalt helyzetétől függ, 65 tehát az állítóéken alkalmazott, megfelelő beosztáson közvetlenül leolvasható, ha a vonalzón egy fix vonal van bekarcolva. Az állítóéknek a matematikai alapelveknek megfelelő kiképzésénél a beosztás pl. olyan 70 lehet, hogy az állítóék egyenlő eltolásai­nak az emelkedés egyenlő változásai fe­lelnek meg pro mille-ben. Ha az emelk»­désmérőt egy sínre vagy hasonlóra he­lyezzük, miután az állítóéket előre meg- 75 határozott emelkedésre állítottuk be ak­kor, ha a sín egyik végét mindaddig emel­jük, míg a libella beáll, a sínnek pontosan ugyanazon emelkedést adjuk, mint amelyre az állítóéket beállítottuk. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom