83458. lajstromszámú szabadalom • Hajócsavar

— 2 — bességének állandó komponense a görbe bármely pontja csavarirányú sebességé­nek az a szög cosinusával való szorzatát adja, mely szög a tényleges görbe és azon 5 függélyes által képeztetik, melyet az em­lített pontról a propeller tengelyére hú­zunk. A cosinus * szög értéke a vetített ^ szög tangensének értékével fejezhető ki, amikor is a komponens értékét a kö­vetkező képlet adja: 10 4;r2 r2 + p2 (l — S) Y4~2 r2 -f- p2 mimellett r a fősugarat 0 P, p a hajlást s a rendes csúszási arányt, törtben ki-15 fejezve és ( 1J azt a szöget jelenti, mely az 1. ábrán rajzolt görbe és az 0 P vonalak bármelyike között képeztetik. _PM tg2 a> = c Ilymódon a görbe bármely pontja ré­szére a 't* értéke könnyen kiszámítható, mely célra a fenti képlet következőképen 20 fejezhető ki: tang 0 = ^ t /{4^ 2 + p2 (l --- S)}2 C2 J ^ r (47f2 ra p2 )2 4-2 r2 + p A lapát melső élének görbéje kellően megközelíthető, ha az S csúszást elhagy-25 juk, mely esetben a következő egysze­rűsbbitett képlet használható: ^=-cV 4~ 2 r3 —|— p2 Ha föltesszük, hogy A szög azt a szöget képezi, mely valamely fősugár (O P) és 30 egy azon ponton áthaladó X X sugárirá­nyú vonal között képeztetik, amely pon­ton a melső él a propeller agyával egye­sül, mint ezt az 1. ábra mutatja, akkor r d (-) minthogy == ~( f^r> va ^0 osztás 35 által a értéket kapjuk bármely pon­ton r kifejezéseiben, amiből W értéke in­tegrálás által r kifejezéseiben megállapít­ható. Az 1. ábrán rajzolt görbe melső él egyenlő távolságokban levő központos kö-40 rök által föl van osztva, mely körök su­garai az megfelelő értékei, részére van­nak húzva. A propeller külső 'átmérője, hajlása, befolyásolt felülete, agyának átmérője és 45 lapátjainak száma tetszés szerint változ­tatható és a rendes alakú propellereknél szokásos módon állapítható meg. Miután a mellső él a fent leírt módon megállapít­tatott, a hátsó él azáltal rajzolható, hogy 50 á propeller csúcsától az agyig egy kellő görbét húzunk, olymódon, hogy a szüksé­ges hátsó felületet kapjuk és ilymódon azon nyomással és sebességgel számol­junk, amelyre a propeller szerkesztetett. A rajz 2—5. ábráin a találmány értei- 55 mében szerkesztett háromlapátos propel­ler van feltüntetve, mimellett a 2. ábra a három lapátot egy forgástengelyre merő­leges sikra vetítve mutatja és a felső la­pát pontozott vonalakkal kiterítve is je- 60 leztetett. Ez a propeller egyenletes hajlás­sal bir, mely egyenlő a propeller átmérő­jével. A 3. ábrán az egyik lapát fölülné­zete látható, kapcsolatban a hajláscsava­rulatok azon vetületeivel, melyek a 2. 65 ábrán az (1—8) félkörök által jelölt felü­letekre húzattak. A 4. ábra az agynak és az egyik lapátnak azon vonal mentén vett metszete, mely az agytól a csúcshoz meg­közelítőleg a lapát közepén át húzatott. A 70 4. ábrán továbbá a felső lapát oldalnézete is látható. Az 5. ábrán a lapátnak azon felületek mentén vett metszetei láthatók, mely felü­leteket a 2. ábrabeii (2—8) félkörök je- 75 leznek, mimellett a metszetek azon felüle­teknek megfelelően vannak megszámozva, melyek mentén vétettek. A lapát fentleírt alakja a folyadékot a lapát körül sokkal szabályosabb áram- so lásba hozza, miáltal az ellenállás csökken­tetik. Egy ily propeller nagy sebességek­nél jelentékenyen jobb hatásfokkal bir ós az örvénylést okozó nagy nyomásokkal szemben sokkal előnyösebben működik, 85 azonban azt találtam, hogy ezen előnyö­ket kis sebességeknél és kis nyomásoknál is elérjük, melyeknél örvénylések nem képződnek. A fent leírt módon szerkesztett propel- 90 lerlapátnál a körülbelül a lapát közepén

Next

/
Oldalképek
Tartalom