83439. lajstromszámú szabadalom • Előtét szij és hasonló meghajtásokhoz

Megjelent 1934. évi julius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83439 SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Előtét szíj- és hasonló meghajtásokhoz. Hoffmaim Frigyes mérnök Wien. A bejelentés napja 1921. évi december hó 3-ika. Ausztriai elsőbbsége 1920. évi december hó 9-ike. Szíji- és hasonló meghajtásokhoz hasz­nálatosak oly a szíjfeszültség változtatását lehetővé tevő előtétek, amelyek működése a két szíjtárcsa tengelyei közötti távolság 5 változtatásán alapszik. Az ily szerkezetek rendesen akként vannak kiképezve, hogy a két szíjtárcsa egyike, rendesen az, amely a fogaskerékcsoporthoz tartozik, a hajított fogaskerék tengelye körül elállítható. 10 A hajitószíj feszítése az ismert szerkeze­teknél rendesen akként történik, hogy az elállítható szíjitárcsát a ve'lc közös tengelyre ékelt fogaskerékkel együtt egy rudazat vagy pedig egy kéziemeltyű segélyével eltoljuk 15 Ennél a szerkezeti megoldásnál az elállít­ható szíjitárcsa a hozzátartozó fogaskerék­kel együtt egy közös elmozdítható keretbe van ágyazva. Ismeretes továbbá oly kivitel is, amelynél ily közös ágyazás nincs, ha-20 nem a szíjtárcsával közös tengelyre ékelt fogaskerék a hajtőit fogaskeréken szabadon legördül. Ez esetben a két fogaskerék kö­zül az egyiket rendesen mint belső foga­zású koszorút képezik ki. 25 A fent elsősorban leírt szerkezet az ál­talánosan ismeretes feszítőkorongos szer­kezettel szemben semmi előnyt nem mu­tat fel, mert sem a kézzel való működtetésit nem küszöböli ki, sem pedig a túlságos ki-30 esi vagy túlságos nagy szíjifeszüitség beál­lítását nem zárja ki, továbbá még ázzál a hátránnyal is bír, hogy az egyszer beállí­tott feszültség az átvitt erőtől függetlenül mindenkor állandó. A másodsorban leírt 85 szerkezetnél a szíjfeszültség az elállítható szíjtárcsa súlyától függ, amelynek tehát aránylag nagynak kell lennie és azon hát­ránnyal bír, hogy a helyes fogkapcsolódás inincs biztosítva, és megeshetik, hogy a 40 fogaskerekek kapcsolódása üzem közben teljesen meg is szűnik, ha csak a szíj nincs már eleve kellően megfeszítve. De még ez esetben is megvan a lehetősége annak, hogy az egyik kerék fogai nem feküsznek be teljesen a másik kerék fogköreibe, mi- 4.5. által a fogtörés veszélye megnövekszik és a fogkopás meg nem engedhető mérté­ket ölt. A jelen találmány tárgyát egy az első­ben leírt áttételek tárgyi körébe eső oly 50 szerkezet képezi, amelynél a jió fogkapcso­lódás biztosításán kívül a szíj] önműködően és abban a mértékben feszíttetik, amint az átvitt erő növekedik, vagy fogy. Mivel pe­dig a szíji feszítésére közvetlenül a fognyo- 55 mást használjuk fel, egyúttal biztosítjuk azt, hogy a szíjíeszültség mindenkor a ter­helésnek megfelelő nagyságú lesz. Ennek következtében a szíji igénybevétele gazda­ságos lévén, az gyengébbre méretezhető, 60 mint az állandó feszültség alatt álló hajtó­szíjak. A találmány lényege abban áll, hogy az elállítható szíjtárcsa a veile közös ten­gelyre felszerelt fogaskerékkel együtt a 65 hajtott fogaskerék tengelye körül szabadon lenghető szervbe van ágyazva, amely tehát ezen lengő félfüggesztése következtében a mindenkori fognyomás nagyságának meg­felelőleg áll be. 70 A mellékelt rajz 1. ábráján a találmány egy példakénti foganatosítási alakjiát oldal­nézetben tüntettük fel. A rajíz a motort a rászerelt előtéttel mutatja. A 2. rajz az 1. ábrában feltüntetett szerkezet A—B 75 vonal menti metszetét mutatja. Az (a) tengely mindkét végére egy-egy fogaskerék (b) van ékelve, amely a (d) szíjtárcsa (c) belső fogazásába kapcsoló­dik .A (d) szíjitárcsák (e) tengelyei a mo- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom