83433. lajstromszámú szabadalom • Fémszulfidok elektromos sajátságainak uj alkalmazási módja

— 2 -zel ellentétben lehetővé teszi azt, hogy a rheostatot a rotor tengelyére szereljük, úgy hogy azzal együtt forogjon. Elégséges ekkor, ha ezenkívül egy a rotort rö-5 vidrezáró szerkezetet alkalmazunk, amilyen a forgó rheostatokkal bíró motoroknál már használatos. A csatolt rajzon példaképpen 1. ábrán axiális metszetben, 10 2. és 3. ábrán pedig az A—B, illetve C—D szerinti keresztmetszetben van az új rheostatnak a tengelyre való szerelési módja feltüntetve. A motortengelyre ékelt (A) agy a há-15 rom (B) kar révén a (C) karimát hordja; erre szigetelten van szerelve a három (D) tömb, melyekhez a rotortekercselés végei vannak kapcsolva. A (D) tömbök felső rés;-.e kapcsot képez, melybe kupak és csava-20 rok révén erősíthető az (E) fémszulfidellenállás-elem egyik vége; a (D) tömbök alsó vége (Z) rézrugóval van ellátva a rövidzárlat létesítésére. Az (E) ellenálláselemek másik végei a (V) kapcsokba van-25 nak fogva. Ezen kapcsok helytálló része a csillagkapcsolású rendszert záró (F) bronzgyűrű részét képezi. Az (F) gyűrű nincsen az agyra erősítve s csak annak nyúlványai révén vezettetik, úgy hogy a hőmér-30 sék emelkedésekor az (E) elemek szabad kitágulását nem gátolja. A gyűrű ezen mozgékonysága lehetővé teszi továbbá hosszabb vagy rövidebb (E) elemek alkalmazását, aszerint, hogy az indítás mily 35 körülmények között megy végbe. Az agy a (G) csavarok révén van a motortengelyhez kapcsolva. A motortengelyen eltolódható (H) gyűrű, mely három (W) rugót hord, (I) 40 pecek révén az (M) orsóhoz van kapcsolva, mely az (N) motortengely furatában tolódhat el s külső végén a lazán ülő (L) gombot hordja. Ha az (L) gomb az 1. ábrabeli helyzet-45 ben van, a (W) és (Z) rugók nem érintkeznek, úgy hogy a rheostat be van kapcsolva a rotor tekercselésébe; ha ellenben az (L) gomb a motor felé van tolva, az (M) orsó a (H) gyűrűt úgy tolja el, hogy a (W) ós 50 (Z) rugók érintkeznek s a rotort rövidrezárják. Ezen helyzet állandósítására a rugók sajátos alakja szolgál, míg az első helyzetet pl. az (A) agyhoz erősített és a (H) gyűrűre támaszkodó rugó biztosít-55 hatja. Nagyobb erejű motoroknál a rheostatelemek a rotor belsejében a karok között rendezhetők el, miáltal a motor axiális méretei csökkenthetők. Természetes, hogy ha a rotortekercseié- 60 sek végei között nagy potenciálkülönbségek vannak, az ellenálláselemek egy része sorba kapcsolható, míg nagy áramerősségek esetén párhuzamos kapcsolást választunk. 65 Az elemek elrendezése módosul aszerint is, amilyen terhelés mellett kell az indításnak végbemenni, mert míg egyrészt terhelés' nélküli indításkor az elemek lehűlését lehetőleg hátráltatni kell, addig terhelés 70 melletti indításkor a hűtés elősegítése szükséges. Aránylag egyszerű szerkezetek (különösen a centrifugális erő révén működtetett részek) révén könnyen elérhetjük, hogy a 75 rotor egy bizonyos forgásszám elértekor önműködően rövidrezárassék, úgy hogy még aránylag nagyerejű tekercselt rotorral bíró motor indítása is ép oly egyszerű művelet lesz, mint amilyen az egyszerű rö- 80 vidzárlatú fegyverzetes motoroké. Az említett ellenállások előnyösen alkalmazhatók továbbá háromfázisú motoroknál rövidzárlatú fegyverzettel. Ismeretes, hogy ezen motorok .alkalma- 85 zását igen korlátozza az a hátrány, hogy indításkor pillanatnyilag rendkívül nagymennyiségű áramot fogyasztanak, ami káros zavarokat okozhat a motort tápláló világító- és erővezetékekben. Ép ezért az 90 ilyen motorokat csak 2—3 HP erősségben használták. Ha a statorba a hálózatba való kapcsolásakor sorozatosan kapcsolunk ellenállást, csökkentjük ugyan a forgató nyomatékát, 95 de egyúttal megengedhető határra csökkentjük a pillanatnyi áramabsorptiót is. Eddig az indító ellenállások nem alkalmaztattak kis motorok statorjain, mert az ilyen rheostatok költségesek voltak. íoo Az új önműködő thermikus rheostat olcsóságánál fogva lehetővé teszi az ily elrendezést s minthogy eredeti ellenállása fokozatosan igen alacsony minimumra csökken, igen szabályos indítást tesz lehe- 105 tővé. Az ilyen rheostatnak az áramkörbe való iktatása és rövidzárlata igen egyszerű, pl. az ismeretes hárompólusú kommutátorok r*vén eszközölhető. no Az ellenálláselemek alakja a körülményeit iiez képest igen különböző lehet. A fent ismertetett két példán kívül a találmány kiterjed általában fémszulfidoknak, különösen vasszulfidnak minden oly 115 elektrotechnikai alkalmazására, melynél ezeknek fenti értékes sajátságai érvényesülnek.