83433. lajstromszámú szabadalom • Fémszulfidok elektromos sajátságainak uj alkalmazási módja

— 2 -zel ellentétben lehetővé teszi azt, hogy a rheostatot a rotor tengelyére szereljük, úgy hogy azzal együtt forogjon. Elégsé­ges ekkor, ha ezenkívül egy a rotort rö-5 vidrezáró szerkezetet alkalmazunk, ami­lyen a forgó rheostatokkal bíró motorok­nál már használatos. A csatolt rajzon példaképpen 1. ábrán axiális metszetben, 10 2. és 3. ábrán pedig az A—B, illetve C—D szerinti keresztmetszetben van az új rheostatnak a tengelyre való szerelési módja feltüntetve. A motortengelyre ékelt (A) agy a há-15 rom (B) kar révén a (C) karimát hordja; erre szigetelten van szerelve a három (D) tömb, melyekhez a rotortekercselés végei vannak kapcsolva. A (D) tömbök felső ré­s;-.e kapcsot képez, melybe kupak és csava-20 rok révén erősíthető az (E) fémszulfid­ellenállás-elem egyik vége; a (D) tömbök alsó vége (Z) rézrugóval van ellátva a rö­vidzárlat létesítésére. Az (E) ellenállás­elemek másik végei a (V) kapcsokba van-25 nak fogva. Ezen kapcsok helytálló része a csillagkapcsolású rendszert záró (F) bronz­gyűrű részét képezi. Az (F) gyűrű nincsen az agyra erősítve s csak annak nyúlvá­nyai révén vezettetik, úgy hogy a hőmér-30 sék emelkedésekor az (E) elemek szabad kitágulását nem gátolja. A gyűrű ezen mozgékonysága lehetővé teszi továbbá hosszabb vagy rövidebb (E) elemek alkal­mazását, aszerint, hogy az indítás mily 35 körülmények között megy végbe. Az agy a (G) csavarok révén van a motortengely­hez kapcsolva. A motortengelyen eltolódható (H) gyűrű, mely három (W) rugót hord, (I) 40 pecek révén az (M) orsóhoz van kapcsolva, mely az (N) motortengely furatában tolód­hat el s külső végén a lazán ülő (L) gom­bot hordja. Ha az (L) gomb az 1. ábrabeli helyzet-45 ben van, a (W) és (Z) rugók nem érintkez­nek, úgy hogy a rheostat be van kapcsolva a rotor tekercselésébe; ha ellenben az (L) gomb a motor felé van tolva, az (M) orsó a (H) gyűrűt úgy tolja el, hogy a (W) ós 50 (Z) rugók érintkeznek s a rotort rövidre­zárják. Ezen helyzet állandósítására a ru­gók sajátos alakja szolgál, míg az első helyzetet pl. az (A) agyhoz erősített és a (H) gyűrűre támaszkodó rugó biztosít-55 hatja. Nagyobb erejű motoroknál a rheostat­elemek a rotor belsejében a karok között rendezhetők el, miáltal a motor axiális méretei csökkenthetők. Természetes, hogy ha a rotortekercseié- 60 sek végei között nagy potenciálkülönbsé­gek vannak, az ellenálláselemek egy része sorba kapcsolható, míg nagy áramerőssé­gek esetén párhuzamos kapcsolást válasz­tunk. 65 Az elemek elrendezése módosul aszerint is, amilyen terhelés mellett kell az indítás­nak végbemenni, mert míg egyrészt terhe­lés' nélküli indításkor az elemek lehűlését lehetőleg hátráltatni kell, addig terhelés 70 melletti indításkor a hűtés elősegítése szükséges. Aránylag egyszerű szerkezetek (különö­sen a centrifugális erő révén működtetett részek) révén könnyen elérhetjük, hogy a 75 rotor egy bizonyos forgásszám elértekor önműködően rövidrezárassék, úgy hogy még aránylag nagyerejű tekercselt rotor­ral bíró motor indítása is ép oly egyszerű művelet lesz, mint amilyen az egyszerű rö- 80 vidzárlatú fegyverzetes motoroké. Az említett ellenállások előnyösen alkal­mazhatók továbbá háromfázisú motorok­nál rövidzárlatú fegyverzettel. Ismeretes, hogy ezen motorok .alkalma- 85 zását igen korlátozza az a hátrány, hogy indításkor pillanatnyilag rendkívül nagy­mennyiségű áramot fogyasztanak, ami ká­ros zavarokat okozhat a motort tápláló világító- és erővezetékekben. Ép ezért az 90 ilyen motorokat csak 2—3 HP erősségben használták. Ha a statorba a hálózatba való kapcsolá­sakor sorozatosan kapcsolunk ellenállást, csökkentjük ugyan a forgató nyomatékát, 95 de egyúttal megengedhető határra csök­kentjük a pillanatnyi áramabsorptiót is. Eddig az indító ellenállások nem alkal­maztattak kis motorok statorjain, mert az ilyen rheostatok költségesek voltak. íoo Az új önműködő thermikus rheostat ol­csóságánál fogva lehetővé teszi az ily el­rendezést s minthogy eredeti ellenállása fokozatosan igen alacsony minimumra csökken, igen szabályos indítást tesz lehe- 105 tővé. Az ilyen rheostatnak az áramkörbe való iktatása és rövidzárlata igen egyszerű, pl. az ismeretes hárompólusú kommutátorok r*vén eszközölhető. no Az ellenálláselemek alakja a körülmé­nyeit iiez képest igen különböző lehet. A fent ismertetett két példán kívül a ta­lálmány kiterjed általában fémszulfidok­nak, különösen vasszulfidnak minden oly 115 elektrotechnikai alkalmazására, melynél ezeknek fenti értékes sajátságai érvénye­sülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom