83423. lajstromszámú szabadalom • Láncöltéses varrógép, különösen szövetek beöltögetésére

6 — kapcsolódik a (3) tengelyen elrendezett (196) korong (195) hornyába. A (188) tengely részleges elforgásai a (171) kar megfelelő kilengéseit eszközli. 5 míg a (174) emelő mozgásai a (171) karnak és a (170) szárnak oldalt való elmozgatását idézik elő. Ezek által az egyesített mozgások által a hurokfogók a tűk mozgási pályájára harántosan, a tűk által tar-10 tott íonálhurkok részei felé mozgattatnak és közvetlenül a tűkampók mögött tartatnak, tekintet nélkül a szövet vezetésének irányára. IIa a tűk löketük alsó határán vannak és fel felémozgásukat megkezdik. 15 a hurokfogók megfogják a fonálhurkokat és azokat az említett helyzetbe hozzák. Még ha a szövet előre, vagyis a tűkampók felé vezettetik is, a hurokfogók1

mégis megfogják a fonálhurkokat a tűkampók és a 20 szövet között és azokat a tűkampóktól hátrafelé elvezetik. Ha most a tűk felfelé mozognak, a tűesiícsok biztosan az előbb képezett hurkokon haladnak át, miközben a hurkok a kampókból a tűszárakra csúsz-25 nak. Ha a tűk ismét be vannak fűzve, az előbb képezett hurkokon át újabbakat húznak és ily módon a hurkok lánckötését eszközlik. Amint a tűk hurokjaikba beléptek, a hurokfogók oldalt mozognak, vagyis 30 a. hurkok alól kitérnek, úgy hogy ai hurkok erősen a szövethez húzhatók. A hurok -rokfogók eszközlik tehát azt, hogy a hurkok a kellő helyzetbe jussanak. A szövet ennélfogva tetszőleges irányban vezethető, 35 anélkül, hogy az öltésképzés befolyásoltatnék. Használat közben a gépet megállítjuk, ha a tűk a munkadarabtartó alatt vannak, miközben a szövetszorítót az önműködő 40 berendezés felemeli. Most a szövetet a szorító alá helyezzük és a gépet megindítjuk. A tűk a szöveten át felfelé mozognak, befűzetnek és hurokiaikat a szöveten át lehúzzák. Ezután saját hurokjaikon át ismét 45 felfelé mozognak, újabb hurkokat fognak meg és ezeket az előbb képezett hurkokon áthúzzák, amennyiben a hurkokat láncszerűen kötik egymással össze. Ha azs előbb képezett hurkokon át újabb fonalhurkok 50 húzatnak lefelé és a tűk ismét löketük alsó határához értek, a szövetszorító önműködőén felemeltetik. Azután a munkás a szövetet a tűkhöz képest .a kivánt irányban előre, hátra, jobbra, vagy balra tolja. Ha 55 a tűk felfelé mozognak, a szövetszorító lesülyed és a fonál meglazul, úgy hogy a munkás a szövetet meghatározott darabbal eltolhatja. A szövet mozgásának, vagyis kézzel való továbbításának hossza függ a közönséges öltésképzéshez legombo- 60 lyított fonáldarab nagyságától, úgy hogy az öltés hossza egyenletes marad. A 30. ábrán a (42, 43) tűk helyzete a mun kadar abt ártóhoz képest vázlatosan van feltüntetve. A munkadarabtartó hossz- 65 tengelyét (x—x), a bevarrandó szövetet (M) jelöli. A szövetben (y—y) vágást vagy feslést tételezünk fel. Ennek zárása végett a munkás a szövetet kézzel előbb úgy vezeti, hogy az öltések /az (a—a) pontokra, '0 azután a (b—b) pontokra, innen a (c—c) pontokra jussanak és így tovább. A láncszerűen egymásba fűzött fonálhurkok tehát a feslés, vagy vágás felett zeg-zugos vonalban előre és hátra helyeztetnek, mi- 75 közben a hurkok ezenkívül egymást keresztezik. A (11) szövetszorítónak az alsó oldalán (197) vájata és a munkadarabtartónak felső oldalán megfelelő (198) vájata van. Mindkét vájat köralakú és addig ter- 80 jed a tűátbocsátó nyílások körül, hogy azok a fonálhurkok, amelyek a legutóbb képezett öltéstől addig a pontig terjednek, ahol a tű isméi & szövetbe hatol, a vájatokban feküdjenek, úgy hogy szorosan 85 meghúzhatok és az öltések tökéletes módon végezhetőik, dacára annak, hogy a szorító a szövetet hatásosan a tartóra szorítja. A fonáltartó ujjak szárában alkalmazott (102) fonálvezetékek arra valók, hogy a fonalat a tápláló forrásból (cérnaorsóról) lehúzzák. Ha a tűk lefelémozgásuk első részét megkezdik, ia tartóujjak a tűk köré hurkolt fonalakból visszahúzódnak és e 95 mozgásuk közben az orsóról .fonalat húznak le. Amint a tűcsúcsok a szövet alá jutnak, a tartóujjak előremozgásukat megkezdik és a lehiízott fonáldarabokat szabadon bocsátják. 10

1 A szövetnek egy beöltögetési munka befejezése után való eltávolításának megkönnyítésére a gép metsző berendezéssel van ellátva. Ez a berendezés a (199) késből áll, amelyet a (200) emelő hord (31. ábra); 10i a (200) emelő (201)-nél forgathatóan van az (5) gépkaron megerősítve és alsó végén (202)-nél a (203) rúddal van összekötve, amely azi (5) karon át a (2) oszlopba terjed és (204)-nél a (205) forgattyúkaron van U< megerősítve (11. ábra). A (205) kar a (206) csapágyakban forgatható tengelyen van megerősítve, amely az oszlopon át kinyúl és külső végén a (207) kart hord ja. A (207) kar az oszlop mentén, felfelé haladó (208) rúddal van összekötve. A felső (10) gép-