83399. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szénhydrogénolajak és hasonlók hőbontására

Megjelent 1934. évi julius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83399. SZÁM. — Xl/lb. OSZTÁLY. Eljárás és készülék szénhydrogénolajok és hasonlók hőbontására. Nelson János kereskedő Glasgow. A bejelentés napja 1917. évi mároius hó 13-ika. A találmány tárgya szénhidrogónolajok és hasonló anyagok hőbontására (krakkolás) szolgáló eljárásra és készülékre vonatkozik. 5 Ezen célra eddig szokásos volt a szénhidrogéneket retortákon, csőszerű kamrákon vagy hasonlókon átvezetni, melyek részben szilárd kontaktusanyagokkal, pl. vassal, nikkellel vagy keramikus testek-10 kel volt megtöltve és a kellő hőmérsékletre voltak felhevítve. Ily szilárd kontaktusanyagok használatánál azonban nehézségek és szabálytalanságok keletkeznek, főképen abból kifolyólag, hogy a 15 kontaktusanyagok felületén, valamint az anyagok hézagain és a bontóterek szűkített helyein fokozatosan széntartalmú lerakodások halmozódnak fel. További hátrány abban állott, hogy nem igen lehe-20 tett magában a kontaktusanyagban egyenletes hőmérsékletet fenntartani és a t üzielőfogyasztás igen kevéssé volt gazda-1 ságos. A találmány célja ezen nehézségek meg-25 szüntetése és a szóbanforgó hőbontóeljárás javítása. A találmány lényege abban áll, hogy a hőbontásra szolgáló kontaktusanyag gyanánt kellő magas forrpontú cseppfolyós 30 anyagot, pl. megolvasztott fémeket használunk, az ezen célra eddig alkalmazott szilárd testek helyett, amidőn is a cseppfolyós kontaktusanyagot mozgásban tartjuk, pl. azáltal, hogy a bontandó gőzöket 35 és gázokat a kontaktusanyagon keresztülvezetjük. A cseppfolyós kontaktusanyagok kiválasztása elsősorban a bontó hőmérséklet magasságától függ. Mérsékelt hőmérsékletek esetén, amilyeneket pl. explóziós mo- 40 torok táplálására szolgáló, könnyen illó benzinek készítésénél használunk, megolvasztott ólmot használhat unk igen célszerűen kontaktusanyag gyanánt, úgy hogy a szénhidrogént vagy ennek gőzeit a iS fémfürdő felszíne alatt kellő mélységben fekvő ponton vezetjük be. A cseppfolyós fémen áttörő gázok és gőzök erélyesen mozgatják a fémet. A széntartalmú anyagok helyi lerakódását meggátoljuk ós 50 megkönnyítjük a kontaktusanyagban uralkodó hőmérséklet egyenletességének fenntartását. Világos, hogy a cseppfolyós kontaktusanyag közvetlenül a szénhidrogénnel ke- 55 rül érintkezésbe és nem csupán arra szolgfá.1, hogy a kontaktuskamarát kívülről hevítse. A hőbontás kizárólag vagy lényegében kizárólag a megolvasztott fémmel való érintkezés helyén történik. 60 Ha a bontandó szénhidrogén kátrányos anyagokat vagy hasonlókat tartalmaz, amelyek a hőbontás alatt nem párologtathatok el teljesen, úgy a szénhidrogént segédkazánban vagy edényben desztillá- 65 Jásnak vetjük alá és csak az átmenő gőzöket vagy a desztillátumot vetjük alá a találmány szerinti hőbontásnak. A krakkolás mérve szabályozható azon mélységgel, amelyben a gőzöket a csepp- 70 folyós kontaktusanyag felszíne alatt vezetjük az anyagba. Mivel az idő, amely alatt a szénhidrogének és ezek termékei a magas hőmérsékletű, cseppfolyós kontatusanyaggal érint-' 75 kezésben maradnak, igen rövid, az egész terméket vagy ennek egy kívánt frakcióját egyszer vagy többször megismételt