83383. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép láncszemeknek, láncoknak és láncfonadékoknak előállítására

Megjelent 1934. évi julius li ó 2-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83383. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás és gép láncszemeknek, láncoknak és láncfonadékoknak előállítására. Bek Ernő Gedeon gyáros Forzheim. A bejelentés napja 1621. évi március hó 3-ika. A jelen találmány legelső sorban is lánc­fonadékoknak előállítására vonatkozik és bizonyos számú gyűrűknek bizonyos számú drótokból való egyidejű képzését, valamint 5 ezen gyűrűknek a közvetlenül előbb képe­zett szomszédos gyűrűkbe való, önműködő és folytonos munkafolyamatban történő beakasztását célozza, amikor is egy sornak valamennyi gyűrűje lehetőleg egyidejűleg 10 képeztetik ki és kapcsoltatik be. Történtek ugyan már javaslatok arra, hogy a nyitott gyűrűket valamely gépen képezzék ki, hogy azokat aztán az előállí­tandó fonadék egy sora gyűrűi számának 15 megfelelő számú tövisre feltolják, hogy azokat ezen tövisek alsó végén letolják, hogy minden egyes gyűrűt az utoljára ké­pezett sornak két szomszédos gyűrűjébe be­illesszék és hogy végre a gyűrűt zárják. 20 Ezek a műveletek azonban nem képeztek összefüggő, önműködő munkafolyamatot. A találmány szerint már most minden egyes nyitott gyűrűt egy tövisnek egyik végén képezzük ki, a tövis szárán önműkö-25 dően továbbtolatjuk, a tövisnek másik vé­gén letoljuk, az utoljára képezett gyűrű­sorhoz vezetjük és ott ismert szerkezet se­gélyével beakasztjuk és zárjuk. Az ekközben legyőzendő nehézség legelő­}0 ször is a térviszonyokban rejlik. Egy sor­nak gyűrűi ugyanis egymás mellett fekve a fonadéknak egész szélességét töltik ki. Az a dróthossz pedig, amelyből a gyűrűk képeztetnek, háromszorosa az egyes gyű-55 rűk átmérője összegének. A gyűrűk, illetve a láncszemek képzésére szolgáló szerkeze­tek térigényének tehát ezen szükségletet kell kielégíteniük. Ezenkívül az egyes gyű­rűk képzésére szolgáló szerveknek a gyű­rűk mellett még külön térre van szüksé- 40-gük. Ha tehát valamennyi gyűrűt egy sorban akarjuk képezni, a szerkezetek sorának a fonadék szélességének három­szorosánál nagyobbnak kellene lennie. A gyűrűk nagy közükben állanának egymás- 45 tói és azokat a fonadékba való bevezettetó­sük előtt előbb közelíteni kellene egymás­hoz. Ezen térnehézséget a találmány legelső sorban azáltal szünteti meg, hogy legalább 50 is két sor tövist alkalmaz, melyeknek egyik végén képeztetnek ki a nyitott gyű­rűk. Ezen sorok akként fekszenek egymás mögött, hogy az egyik sornak tövisei a má­sik sornak töviseihez mérten el vannak 55 tolva. A képezett gyűrűk a tövisek alsó végeiről letolatnak és a gyűrűfonadékok­nak utolsó sora felé tolatnak. Ekkor egy­idejűleg a második tövissor előretolja a gyűrűket az első tövissor gyűrűi közé úgy. 60 hogy valamennyi gyűrű, egy sorba sora­koztatva érkezik meg a fonadéknak utolsó sorához. Ezen elrendezés azonban egymagában, két sor tövisnek és gyűrűnek ezeken való 65-képzésére szolgáló ismert szerkezetekkel együttesen sem volna elegendő a térnehéz­ségek leküzdésére, ha egy sornak vala­mennyi gyűrűjét egyidejűleg akarjuk ké pezni. 70 A találmány a gyűrűnek a tövisek vé­gein való képzésének két módjára vonatko­zik, melyekkel ezen nehézségek leküzdet­nek. Az első mód szerint az egyes gyűrűk képzésénél a tövis mellett egyetlenegy tér- 75 igénylő szervet sem alkalmazunk. A gyű­rűk akként képeztetnek, hogy a tövis, for­gása közben, a drótot egy spirális alakjá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom