83375. lajstromszámú szabadalom • Szekrényzár

Megjelent 1934. évi julius lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSAö SZABADALMI LEÍRÁS 8 3375. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Szekrény zár. Kozma József műszerész Budapest és Lukács Adolf vezérigazgató Wien, az utóbibi mint Biró Andor kereskedő budapesti lakos jog-utódja. A bejelentés napja 1921. évi augusztus hó 13 ika. Jelen találmány tárgyát szekrény/ár képezi, melynek főelőnye rendkívül egyszerű szerkezetében, könnyű kezelhetőségében és biztos működésében rejlik. 5 Lényegében a találmány két forgatókarból áll, melyeknek a zártokban találkozó egyik vége gyűrű alakban van kiképezve, másik vége pedig a zárlemez hasítékán átdugott és ezen hasíték segélyével függélyes 10 irányban kényszerpályán vezetett csapszeg révén a zár alsó, illetve felső rcteszrúdjával van összekötve, mimellett a forgatókarok gyűrűibe egy-egy egymáshoz rögzített és kulcs segélyével a zártövis körül 15 elforgatható korong van behelyezve, melyeiknek forgatása közben a forgatókarok (fl) és (f2) csapszegei függélyes irányú mozgásokat végeznek és a reteszrudakat nyitott vagy záróhelyzetbe állítják. 20 A találmány tárgya a csatolt rajízon példaképen felvett foganatosítási alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a szekrényzár oldalnézete és részben metszete, a 25 2. ábra a szekrényzár felülnézete a zártakkal együtt, záróhelyzetben, a 3. ábra a szekrényzár felülnézete a zártok nélkül záróhelyzetben, a 4. ábra a szekrény zár felülnézete a zár-50 tak nélkül, a zár nyitott helyzetében, az 5. ábra metszet a 2. ábra A—B vonala mentén, a 6—7. ábrák pedig részletrajzok. A találmány szerinti zár áll az (al, a2) 35 forgatókarokból, mélyeknek a (b) zár tokban találkozó végeik a (cl, c2) gyűrűkké vannak kiképezve, míg ellenkező végeikből a (d) zárlemez (e) vezetőhasítékain átdugó! 1 (fl, f2) csapszegek nyúlnak ki, melyek segélyével az (al, a2) forgatókarok 40 a szekrényzár alsó, illetve felső retcszrúdjiával vannak összekötve. A forgatókarok (cl, c2) gyűrűibe egy-egv, egymáshoz rögzített (g) korong van behelyezve, melyek a közös (h) furatuk segé- 45 lyével a zár (i) tövisére vannak elforgathatóan ráhúzva és amelyek egyikéből a kulcsszakái megfogására szolgáló (ji) nyúlványok állanak ki. A 2. és 3. ábrákon a zár csukott hely- 50 zetben van feltüntetve. Nyitás esetén a kulcsot a zártokba dugjuk, midőn is az (i) tövis a kulcsot oly helyzetbe vezeti, hogy a kulcsszakái a (j) nyúlványok közé kerül. Ha most a kulcsot 180°-kal elfor- 55 gatjiuk, a (g) korongok is az (i) tövis körül egy fél fordulatot tesznek és magukkal húzzák a kényszerpályán, függőleges irányban mozgó (al, a2) karokat, miáltal a reteszelőrudak kilépnek vájataikból és a zárás meg- 60 szűnik. Ezen helyzetben a kulcs a zártokból nem húzható ki, minthogy a kulcsszakái a tokfalnak nekiütközik. Ha tehát a kulcsot kifelé húzzuk, a szekrényajtó, minthogy a zárretesz oldva van, felnyílik. 65 A kulcsnak 180°-kal való továbbforgatása esetén a reteszrudak ismét visszatolódnak záróhelyzetükbe és a kulcs a zárból ismét kihúzható. Természetesen a találmány tárgya a pél- 70 daképen feltüntetett kiviteli alakon kívül még sok más formában is készülhet, szükség esetén a zárban rugót is alkalmazhatunk, anélkül, hogy ezáltál a találmány lényege változást szenvedne. 75